„Egykor az új funkciók csábították át a felhasználókat. Mint például a fényképek felcímkézését lehetővé tevő Facbook alkalmazás, vagy a Twitter idézési funkciója. Ma viszont ideológiai alapon vándorolnak a felhasználók. Azt a platformot választják, amelyik leginkább tükrözi saját értékeiket. Ez viszont tovább fokozza a megosztottságot” – olvassuk a Noema magazinban Renée DiResta közpolitika professzor esszéjét.
Az elmúlt években nagy vitákat váltott ki az internetes tartalmak és különösen a közösségi oldalak moderálásának ügye. A jobboldali érzelműek a szólásszabadság korlátozásaként élték meg a moderálást, az álhírek szűrését, sőt a központosított tényellenőrzést is, gyakran azzal vádolva a közösségi oldalak üzemeltetőit, hogy tendenciózusan, baloldali szempontok alapján cenzúráznak. A baloldaliak is a szólásszabadságra hivatkoztak, csak ők éppen az álhírek és a propaganda kiszűrését tartották ehhez nélkülözhetetlennek: az érdemi, tényeken alapuló racionális párbeszéd érdekében támogatták a tartalmak szűrését, vagy legalábbis felcímkézését.
A központi tényellenőrzést és moderálást kifogásoló jobboldali felhasználók tömegesen vándoroltak át a szabadabb és kötetlenebb platformokra, például a Truth Socialre és a Telegramra. Egyebek között az ő kegyeiket kereste Elon Musk, amikor a „liberális cenzúra” felszámolásának jelszavával vásárolta meg a Twittert, hogy aztán eltörölje a korábbi szigorú tartalomszűrési elveket. Az álhírek és egyéb nemkívánatos tartalmak kiszűrését támogató többnyire baloldali felhasználókközül sokan a viszonylag laza központi szabályokat alkalmazó, viszont a felhasználók által moderált Bluesky oldalát részesítették előnyben (a Bluesky felhasználóinak száma jelentősen nőtt Trump novemberi megválasztása óta).
A folyamatok iránya egyértelmű: a platformok helyett egyre inkább a felhasználók moderálják a közösségi oldalakat. Januárban már a Facebook is bejelentette, hogy erre a rendszerre áll át. Mindez pedig ahhoz vezethet, véli DiResta, hogy a tartalomszűrés szabályait egyre inkább a felhasználók szabhatják meg. Különösen igaz ez a Mastodon és a Bluesky decentralizált közösségeire, ahol az egyes csoportok létrehozói dönthetnek a rájuk vonatkozó moderálási elvekről.
A decentralizált moderálás minden bizonnyal csökkenteni fogja a cenzúra körüli éles kultúrharcot, hiszen fölöslegessé válik a szabályozás fölötti háborúskodás: mindenki megtalálhatja – vagy akár létrehozhatja – a szája íze szerinti elvek mentén működő online közösséget – jósolja DiResta. Ám mint mindig, az egyik probléma megoldása újabb dilemmákat okoz. DiResta szerint a folyamat felgyorsítja az online fórumok szektásodását: „egyre kisebb, politikai tekintetben homogén, saját magukat szabályozó csoportok jöhetnek létre”. A mind kisebb és ideológiai tekintetben egységes véleménybuborékok világában még a mainál is kevesebb fórum marad a normális közélethez elengedhetetlen véleménycserére és vitára.