„Dühös választók, akiket felháborítottak a Covid miatti korlátozások, helyeslik, hogy Trump hivatalba lépése után ifjabb Robert F. Kennedyt nevezi ki egészségügyi miniszternek. A hatóságok attól tartanak, hogy a következő válság idején nem lesz elég tekintélyük ” – írja a Wall Street Journalben Liz Essley Whyte.
Robert F. Kennedy egészségügyi miniszteri kinevezésének híre nagy hullámokat vert. Szakértők és tudósok sora hitetlenkedett, mivelhogy RFK vakcinanellenes és egyéb, a tudósok által alaptalannak tartott nézetet vall. A leendő miniszter veszélyesnek nevezte az ételszínezékeket, a csapívhez adagolt fluoridot, a WI-FI kapcsolatot potenciálisan rákkeltőnek tartja, az antidepresszánsokat okolja az iskolai lövöldözésekért, a vízben található kémiai vegyületekkel magyarázza a transzneműek növekvő arányát, a kötelező oltásokról azt tartja, hogy autizmust okoznak, és tagadja, hogy az AIDS kialakulásáért a HIV vírus felelős.
Kennedy felkérése nem az egyetlen jele a tudományba vetett bizalom visszaesésének – jegyzi meg Essley Whyte. Miközben az államban és a hatóságokban régóta egyre kevésbé bíztak az amerikaiak, a tudomány még négy éve is erős bástyának számított. A koronavírus évei alatt azonban gyorsan nőtt a tudományos közösséggel szembeni bizalmatlanság. A Pew közvélemény-kutató 2019-es mérése szerint az amerikaiaknak 13 százaléka nem bízott a tudósokban, 2023-ban viszont már 27 százalékuk.
Essley Whyte a pandémiának tudja be a tudomány hitelvesztését. A járvány elején sokan azt remélték, hogy a sikeres védekezés majd növeli a tudósok presztízsét. Ennek éppen az ellenkezője történt. A tudósok próféta-szerepben léptek tetszelegtek, és több olyan feltevés is beigazolódott, amelyet a csordaszellemet követő felkent tudósok veszélyes összeesküvés-elméletnek nyilvánítottak. Nem csoda hát, ha a tudományellenességből politikai tőkét lehet kovácsolni – jegyzi meg Essley Whyte, majd arra figyelmeztet, hogy a folyamatok azt vetítik előre, hogy a következő válság esetén még nagyobb bajban leszünk, hiszen a tömegek már a tudósokra sem hallgatnak. Kennedy jelölésének más bírálóihoz hasonlóan ő sem tesz arról említést, hogy Trump azt a Ray Bhattacharya stanfordi kutatót kérte fel az orvosi kutatásokért felelős kormányszervezet vezetőjének, aki ellen a kormány és a hivatalos Covid-politikát támogató tudósok valóságos hadjáratot indítottak, amiért kétségbe vonta a szigorú lezárások szükségességét.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy Trump a tudományos támogatások pénzcsapjának elzárásával fenyegetőzik – írja Michael W. Clune a Chronicle of Higher Educationben. Clune szerint az intézmények csak magukat okolhatják: a tudomány egyre inkább a politika szolgálólányává vált, az elit státuszának továbböröklődését szolgáló arisztokratikus egyetemeket a tudományos objektivitás helyett ideológiák uralják, sőt, a tudományos élet egynémely fellegvára nyíltan politikai kampányt folytatott. Ennek fényében Clune azon sem csodálkozna, ha a választók többsége az elitegyetemek teljes ellehetetlenítését is támogatná. Miután politikai szempontok érvényesültek a tudományban, a jobboldal által támadott intézmények aligha hivatkozhatnak majd a kutatás szabadságának elvére.
A politikai elfogultság megszüntetése azonban önmagában kevés lesz a tudományba vetett bizalom visszaállításához – figyelmeztet Roger Pielke közpolitika szakértő. A hitelvesztés ugyanis részben a tudományos élet belső válságának az eredménye. Mint arról a Metazin is beszámolt, az elmúlt években sorra lepleződnek le a replikálhatatlan, sőt, a nyilvánvalóan hamisított kutatási eredmények. Ráadásul a tudósok zöme a nagy jelentőségű, újszerű, ám kockázatos kutatások helyett az akadémiai előmenetelt jobban segítő, biztonságos, ám jelentéktelenebb projekteket részesti előnyben, ami szintén nem öregbíti a tudomány hírét.