A tekintélyes szabadelvű filozófus és a szintén liberális közgazdász párhuzamot von a nacionalista jobboldal és a progresszív baloldal eszmeisége között. Mindkettőt társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt kártékony, de szerencsére megvalósíthatatlan utópiának tartják.

Mindenki független és igazságos igazságszoltáltatást szeretne. A kormányoldal szerint ezt szolgálja az igazságügy reformja, az ellenzék szerint viszont éppen hogy veszélybe sodorja. Indul a népszavazás előtti kampányháború Olaszországban.

Jobb- és baloldal egyaránt a szólásszabadság védelmezőjének tekinti magát, miközben egymást előszeretettel korlátozzák a véleménynyilvánításban. Az amerikai politológus nem pusztán a képmutatásnak tudja be a szelektív toleranciát, hanem az önhittséget is okolja érte.

Az Egyesült Királyságban egyre furcsább eredményeket hoznak a választások. Lehet, hogy a történelmi választási rendszerrel van a baj, amelyben csak egyéni választókerületek vannak, és egyetlen fordulóban dől el, ki jut kormányra.

A baloldali német publicista a demokrácia elleni támadásnak tekinti, hogy a jobboldal megvonná az állami támogatást a politikailag elfogult civil szervezetektől. Az amerikai konzervatív szerző viszont éppen a civil mélyállamtól félti a demokráciát.

A mesterséges intelligencia fejlődése nyomán egyre súlyosabb politikai veszéllyel járnak a hamisított lejárató tartalmak. És még csak nem is maguk a manipulált videók a legveszedelmesebbek, hanem a mellékhatásuk: a tényekbe és a valóságba vetett bizonyosság megingása.

A Nobel-díjas francia közgazdász újfajta nyugdjszámítási módszert javasol, miután  a nyugdíjkothatár fokozatos emelésének progrmja megrekedt. Egy szakommentátor szerint a nyugdíjrendszer fenntarthatatlan, akárhogy farigcsálják. Máshol kell keresni a megoldást.

Egyre inkább úgy tűnik, hogy a populista jobboldal sikere nem egyszeri kisiklás volt. Két ismert liberális szerző úgy látja, hogy a liberálisok hovatovább a szótárukat is elvesztik, márpedig így esélyük sincsen a választók bizalmának visszanyerésére.

Az elmúlt évtizedekben a baloldalon népszerű revizionista történelemszemlélet leszámolt a nemzeti nagyság mítoszaival. Donald Trump monumentalizmusa ezen a téren is változást hozhat.

Szinte biztosra vehető, hogy New Yorknak szocialista polgármestere lesz.  A november 4-i választás várható eredménye nem kisiklás: a szocialisták jó negyven éve dolgoznak azon, hogy átvegyék a Demokrata Pártot a mérsékelt liberálisoktól.

Az olasz baloldal régi nagy napjaira emlékeztető felvonulásokat tartott Izrael gázai háborúja ellen, de ettől egy csöppet sem mutatkozik kormányképesebbnek. Pedig talán alkalom is, szükség is lenne rá, hiszen öt év óta csökkennek a reálbérek.

A tudományban előszeretettel hivatkozunk az egyszerűség elvére. A politikában is ezen az alapon szokás elutasítani az összeesküvés-elméleteket. Csakhogy máskor éppen a túlzottan leegyszerűsítő, demagóg világmagyarázatok a veszélyesek.

A neves francia-izraeli szociológus szerint a gázai háború a feje tetejére állította a világot. A baloldal megosztottá vált Izraelt illetően, a zsidó diaszpóra szintúgy. A jobboldal viszont a zsidók egy részével karöltve harcol az antiszemitizmus ellen.

A libertárius közgazdász gazdasági szempontból előnyösnek tartja a bevándorlást, az illegális migrációt is beleértve. A középutas demográfus szerint viszont, ha így lenne, akkor Németország nem recesszióval küzdene. És nem erősödnének a bevándorlásellenes pártok szinte minden nyugati országban.

Sokan tartanak tőle, hogy a mesterséges intelligencia széles körű elterjedésének hatására elbutulunk. Csakhogy a leépülés már évek óta tart. És minél kevésbé vagyunk képesek az összetett gondolkozásra és a bonyolult szövegek megértésére, annál valószínűbb, hogy az MI elveszi a munkánkat.

A kultúrharcos jobboldali nehéztüzérség Charlie Kirk merénylete kapcsán a „transzerőszak” ördögét festi a falra. A baloldal viszont azt is transzfóbnak bélyegzi, aki felveti a transzneműség és a mentális zavarok közötti összefüggést. Árnyalt vitára esély sincsen.

Franciaországban a kormány nem éli túl az októbert, ha nem lazít a jövő évre tervezett megszorító intézkedéseken. Alternatívaként a baloldal a gazdagok vagyonára kivetendő különadót javasolja. A miniszerelnöknek nem tetszik az ötlet, de van-e más megoldása?

Az elmúlt években a nyugati jobboldal élesen bírálta az amerikai kultúrharc témáit importáló baloldalt. A konzervatív kanadai publicista szomorúan konstatálja, hogy Charlie Kirk merénylete kapcsán most a jobboldal használja fegyverként az amerikai belpolitikát.

Az Egyesült Királyságban nyár óta zajlanak a bevándorlásellenes tüntetések. Jobboldali elemzők szerint az út szélén hagyott kétkezi dolgozók elkeseredése nyilvánul meg bennük. Baloldali kollégája viszont a rasszista előítéletességben keresi az okokat.

Mérsékelt elemzők attól tartanak, hogy Charlie Kirk jobboldali politikai influenszer meggyilkolása nemhogy mérsékletre intené a közszereplőket, hanem még tovább fokozza a szembenállást és a gyűlölködést.