„A globális népességcsökkenés nagy kihívás lesz az emberiség számára” – írja Joel Kotkin a Spiked magazinban.
Két évtizede még a túlnépesedéstől rettegett a világ. Mostanában azonban egyre inkább az ellenkezője, a népességcsökkenés okoz aggodalmakat. Előrejelzések szerint ugyanis a globális népességnövekedés az évszázad közepe táján tetőzik, aztán lassú csökkenésnek indul. Kotkin az ENSZ számításait idézi, amelyek szerint 2050-re a közel minden harmadik országban csökkenni kezd a népesség, a század végére pedig a mainál egymilliárd emberrel kevesebb fog élni a Földön. Az átlagéletkor az 1970-es 20 évről és a mai 30 évről 43-re nő. Az elöregedés és a vele járó problémahalmaz nemcsak a fejlett és gazdag államokra lesz jellemző, hanem Kínára és számos más fejlődő országra is.
Az elöregedés súlyos gazdasági, belpolitikai és külpolitikai konfliktusok forrása lesz – jósolja a magát baloldali konzervatívként azonosító Kotkin. A munkaerőhiány és az eltartottak egyre nagyobb aránya miatt lassul a növekedés. Bár az automatizálás némileg javíthatja a helyzetet, Kotkin szerint valószínűsíthető, hogy a gazdaság veszít a dinamizmusából, és visszaesik a kutatás-fejlesztés is, ami pedig további stagnálást és az életszínvonal romlását vetíti előre.
A korfa eltorzulása növeli a generációk közötti konfliktus esélyét is. Ötven éve még mindössze 19 nyugdíjas jutott 100 aktív korúra, ma már 26, és az ENSZ előrejelzése szerint az évszázad végére már 57 jut majd. A társadalom elöregedése miatt nőni fog az idős népesség politikai befolyása. A fiatalok helyzete ezért egyre nehezebb lesz, hiszen kisebb munkaképes népességnek kell eltartania a választók egyre nagyobb részét kitevő nyugdíjasokat. Kotkin úgy véli, hogy a világ számos országában törhetnek ki majd a franciaországi nyugdíjkorhatár-emelés körüli tüntetéshullámhoz hasonló felfordulások. Ennek előjele, hogy a fejlett országok fiatal nemzedékei egyre kevésbé bíznak a demokráciában, és egyre többen szavaznak közülük a radikális jobb- és baloldali pártokra.
A népességcsökkenés geopolitikai következménnyekkel is jár majd – jövendöli Kotkin. Az elöregedő nagyhatalmak egyszerűen nem lesznek képesek fenntartani katonai fölényüket – nemcsak technikai értelemben, hanem hadra fogható emberállomány dolgában sem.
Legalább ilyen nagy kihívás, hogy az elöregedő Nyugat a népességrobbanás előtt álló Afrikából minden bizonnyal meginduló népvándorlásnak sem nagyon fog tudni ellenállni. Kotkin sajnálatosnak tartja, hogy a munkaerőhiány ellenére a Nyugat egyre inkább elutasítja bevándorlást. Márpedig ha Afrikában nem csökken jelentősen a szegénység, az emberek tömegesen indulnak majd meg a jobb életkilátások reményében. „Ahelyett, hogy genderügyi, faji és a klímaváltozással kapcsolatos ügyekre fecsérelné az energiáját, a Nyugatnak Kínával egyetemben azon kellene munkálkodnia, hogy az afrikai kontinenst gyorsan integrálja a világgazdaságba, és ezzel elkerülje az egyre népesebbé váló szegény országok és a népességcsökkenéstől sújtott gazdag államok közötti súlyos viszályt” – zárja eszmefuttatását Kotkin.