Az amerikai alkotmány nem véd eléggé az elnöki túlhatalommal szemben. George W. Bush elnök 2001 után veszélyes kalandokba kormányozta Amerikát, de példája nem egyedülálló. A rendszer szinte csábítja az elnököket arra, hogy vészhelyzetet teremtsenek.

Izraelt régóta megosztja a vallás társadalmi szerepe: az ortodoxok teokráciát, a világiak liberális demokráciát szeretnének. A Tel Aviv-i melegbár elleni merénylet arra utal, hogy egyre durvul a kultúrharc a két tábor között.

Jobbra fordult-e a keletnémet munkás sorsa a változásokkal? Többé-kevésbé. De még amelyik elégedett az új élettel, az is hajlamos nosztalgiával gondolni a régi időkre.

Lehet, de neoliberalizmuson Amerikában azt a fordulatot értik, amelynek jegyében a kilencvenes években a demokraták, akárcsak Nagy-Britanniában a Munkáspárt, szakítottak a hagyományos baloldali gazdaságpolitikával.

Azt gondolnánk, hogy az internetre egyszer felkerülő anyagok örökre elérhetők lesznek, a jövő történészeinek nagy örömére. A nemrég megszűnt Rocky Mountain News esete azt mutatja, hogy a digitális tartalmak megőrzése korántsem garantált.

Kétszázhúsz évvel a nagy forradalom után a francia társadalom korántsem mentes az előjogoktól. Márpedig a jogegyenlőség a demokrácia egyik alapja volna.

A januárban beiktatott Barack Obamától sokan várták, hogy szakít a Bush-kormány külpolitikájával. A republikánus stratéga szerint azonban Obama is ugyanazokat az elveket követi, mint elődje – csak éppen szebb szavakba burkolja őket.

Húsz évvel az után, hogy megjósolta a nyugati típusú liberális demokráciák végső győzelmét, Francis Fukuyama úgy véli, Iránban csak az iszlám vallási normákra épülő jogállamiságnak van esélye, és a világi demokrácia csak diktatúrához vezethet.

Azt gondolnánk, hogy a szélsőséges fundamentalisták, akik közül a terroristák is kikerülnek, sajátos lelkialkatú emberek, de ez tévedés. Az átlagemberben is megvannak azok a hajlamok és vélekedések, amelyek bizonyos helyzetekben szélsőségesek közé lökhetik.

Az embert az őskori törzsi villongások tették képessé az önzetlenségre. Régészeti és antropológiai kutatások eredményeiből kikövetkeztethető, hogy azok a gének maradtak fenn, amelyeknek hordozói képesek voltak áldozatot hozni másokért.

Egy brit vállalat újszerű módon igyekszik forrást találni a terjeszkedéshez: részvényeit online közösségi portálok segítségével bocsátja áruba. A Wikipédia és a mikrofinanszírozás ötvözéséből született ötlet új üzleti modellt teremthet.

Amerikában naponta millióan követik az interneten, hogy milyen ország fölött repül szeretteink gépe, hol tart a feladott csomag, merre jár a megrendelt pizza. Az amerikai szociológus szerint így az a hamis tudatunk keletkezhet, hogy ellenőrzésünk alatt tartjuk a dolgokat.

Politikusok és szakértők tíz éve riogatnak az internetes terrorizmus és a kiberháború veszélyével, de ezek a híresztelések erősen túloznak, és sokszor üzleti érdek húzódik meg mögöttük. Mindenesetre tisztázandó, mi legyen az internetes támadások helye a hadijogban.

A hagyományos gazdaságtan tévesen indul ki abból, hogy az embereket önző érdekek vezérlik. Új elmélet van születőben, amely az erkölcsi mozgatórugókat is számításba veszi.

A jobb- és baloldali kormányoknak egyaránt semmi nem jut az eszébe Olaszországról az egyesülés százötvenedik évfordulóján. Már az ilyenkor obligát ünnepi osztogatáson kívül.

A jobboldal és a baloldal között évtizedek óta folyik a vita, vajon az egyenlőbb társadalmak polgárai boldogabbak-e. Brit epidemiológusok szerint az egészségügyi statisztikák igazolják, hogy az egyenlőtlenség rosszabb élethez vezet.

Ahogy egykor Afganisztánból, most Irakból terjed az iszlamista terrorizmus. A következő gócpont alighanem Jemen lesz.