Németországban is egyre inkább megosztja a baloldalt az antirasszista csoportok Izrael-ellenessége. A világot az elnyomók és az elnyomottak bináris kategóriáival értelmező antikolonialista szemléletben nincs helye az árnyalt gondolkozásnak. A baloldali szerzőnek ezzel az a baja, hogy a jobboldal malmára hatja a vizet.

Nem mindenki osztja az olasz kormánynak azt az álláspontját, hogy a járvány kordában tartása érdekében joga van tiltásokat és kötelezettségeket előírni. Ez a többségi álláspont, de van, aki szerint ilyen lépések csak végső esetben alkalmazhatók, mert korlátozzák az állampolgárok alkotmányban garantált szabadságát.

Az amerikai bestseller-szerző kutatása szerint az amerikaiak sokkal kevésbé megosztottak, mint azt a jobb- és baloldali elit szembenállása sugallja. Megbékélésre azonban így sincs sok remény, hiszen a média és a kétpártrendszer mindkét oldalon a radikálisoknak és a primitív propagandának kedvez.

Meddig mehet el az állam a Covid-járvány megfékezését célzó intézkedésekben? Már az egész 12 éven felüli lakosság kötelező beoltása is szóba került Franciaországban, de ettől azért egyelőre visszarettent a kormányzat.

Az ismert konzervatív szerző az Ebola-vírushoz hasonlítja a Twittert a platform tizenötödik születésnapján. Nemcsak azzal vádolja a mikroblog-alkalmazást, hogy eltorzítja a valóságot, hanem egyenesen azt állítja, hogy a Twitter a maga torz képére formálja a közéletet.

Tizennyolc év elteltével még mindig nem tudni, voltaképp miért is határozta el magát az Egyesült Államok Szaddám Huszein iraki diktátor megdöntésére. Mindenesetre nem csak maga az eredmény elborzasztó, hanem a döntéshozatali mechanizmus is súlyos aggályokat kelt.

Bírálói szerint Ferenc pápa a katolikus egyház egységét és a katolicizmus jövőjét sodorja veszélybe a liberális értékek felkarolásával. A liberális katolikusok szerint viszont ezek felelnek meg a mai kornak, és az egyháznak csak akkor van jövője, ha hozzájuk igazítja dogmáit.

Korábban azt reméltük, hogy a robotok a rabszolgáink lesznek, és megszabadítanak bennünket a fáradságos és unalmas munkától. Egyre inkább olybá tűnik, hogy fordítva lesz, és a modern technológia lesz a mi hajcsárunk.

A globális járvány rácáfolt a kozmopolita elméletekre: nem lett nemzetközivé a világ. A német filozófus szerint azonban az állam szerepének növekedése nem járt a nemzeti szolidaritás erősödésével. Sőt, a polgárháború magvát vetette el.

A meritokrácia nem teremtett igazságos, de talán még csak egyenlőbb társadalmat sem. Csakhogy még mindig jobb az alternatíváinál, és jobban működik vele a társadalom. A jobb működéshez azonban más is kell. Például, hogy szét ne szakadjon polgárháborús felekre.

Eddig leginkább a bölcsész- és a társadalomtudományos egyetemi képzésben terjedt a kritikai rasszelmélet. Újabban azonban az absztrakt- és a természettudományok terén is kezdni megvetni a lábát.

Valamikor a keresztény jobboldal alkalmazta a módszert, hogy elnyomó politikai rezsimek illetve erkölcstelen termékek és gyártóik elleni bojkottra szólított fel. A módszert időközben átvette a baloldal, amely ma woke célok képviseletére ösztönzi a tőkét, éspedig sikerrel – óriásvállalatok állnak a bojkottmozgalom szolgálatába.

A konkordátum fennállásának 92 éve óta első ízben a Vatikán egy félig már elfogadott törvénytervezet átdolgozását kéri az olasz államtól. Beavatkozás-e ez a világi állam belügyeibe, sérti-e a vallásszabadságot – és egyáltalán, kivitelezhető-e a javaslat?

Liberális zsidó szerzők hevesen bírálják a baloldali zsidó értelmiséget és szervezeteket, amelyek támogatják a Black Lives Matter mozgalmat és a kritikai rasszelméletet. Azzal vádolják őket, hogy legitimálják az antiszemitizmust.

A baloldali történészprofesszor szerint a liberálisok feladták a történelmi haladásba vetett hitet, és a társadalmi igazságosság előmozdítása helyett szimbolikus emlékezetpolitikai igazságtételért harcolnak. Pedig a jobboldal már lemondott a múlt kritikátlan dicsőítéséről. A múltért folytatott kultúrharcnak valódi tétje nincs, de annál ádázabb.

A libertárius és a konzervatív szerző egyaránt az átlagember meggyőződésével ellentétesnek ítéli a járványügyi korlátozásokat. Ám míg az előbbi a gondoskodó állam fegyverének, az utóbbi az emberi közösség elleni merényletnek tekinti azokat, így például a szigorú maszkviselési szabályokat.

A mai eszmei csatározások logikája a szélsőségek felé sodorja a gondolkodást – állítja a francia filozófus. Az okok közt szerepel, hogy az emberek önkéntes rabszolgái lettek a közösségi oldalaknak, miközben a domináns értelmiségi rétegek elszakadtak a köznapi emberektől.

Kínát is megfertőzte a fejlett országok nyavalyája. A népességnövekedés tetőzik, és Kína népessége a század végére akár felére csökkenhet. A korábban egykepolitikát folytató pártvezetés most ösztönözné a gyerekvállalást. De lehet, hogy mindhiába.

Egy nemzetközi felmérés adatai azt tanúsítják, hogy az emberek általánosságban támogatják a szólásszabadság elvét, ugyanakkor a szabad szó korlátozását is helyeslik, már ha az övéktől eltérő véleményről van szó.

Franciaországban betiltották, Németországban és Ausztriában viszont egyre divatosabb a gender-inkluzív nyelvhasználat. A német publicista szerint abszurd feltételezés, hogy a nyelv gender-semlegesítése előmozdítja a nők társadalmi helyzetének javítását.