Az elmúlt években kutatások sora igazolta, hogy a vonzó emberek sikeresebbek. Újabb felmérések szerint azonban a csúfság is előnyös lehet. Hiába, a tudomány a kánikulában és az uborkaszezonban sem szünetel.

Miközben statisztikák szerint az eddigi világok legjobbikában élünk, az emberek jelentős része fél a jövőtől és hanyatlásként éli meg a jelent. Az angol publicista mindazonáltal óv a túlzott optimizmustól.

Olaszország vezetői elfogadták, hogy a nemzetállamnak vége, és megpróbáltak feloldódni az Európai Unióban, de ennek az lett az eredménye, hogy más nemzeti érdekek érvényesülnek, az olaszok viszont magukra maradtak.

A bal- és jobboldali populizmus megerősödése miatt egyre több közgazdász emel szót a túlzásba vitt globalizáció ellen, köztük olyanok is, akik korábban a neoliberális szabadpiac hívei voltak. A brit liberális lap publicistája szerint a nemzetállami szuverenitás erősítésére van szükség.

A pénzvilágot egészen a modern korig szigorú erkölcsi és vallási normák irányították. Az amerikai publicista szerint a gazdasági válság hatására ismét nagy igény van a bankokkal és a hitelezéssel kapcsolatos morális kérdések tisztázására.

Nagy-Britanniában az esélyegyenlőségi miniszter azt javasolja, hogy az állampolgárok bármikor más neműre írathassák át magukat a születési anyakönyvben. Az egyik vélemény szerint ez logikus lépés a szabadságjogok érvényesítésének útján, a másik szerint pedig a szabadságfelfogás torzulása.

Kína nemhogy megoldaná a világ problémáját Észak-Koreával, hanem egyenesen jól jön neki a konfliktus. A magyar származású amerikai elemző szerint a kelet-ázsiai nagyhatalom erősnek akar látszani, ami a gyengék fegyvere, de ezzel egyben hátráltatja saját gondjainak megoldását.

Az egyre mélyebb társadalmi és politikai ellentéteket általában a pártok intézményi válságával magyarázzák. Az amerikai politológus szerint azonban sem a pártok centralizációja, sem pedig demokratikusabbá tétele nem enyhíthet a polarizáción.

Sokan vártak progresszív fordulatot az elmúlt évek interneten szervezett tömegtüntetéseitől. Ma már a baloldali aktivisták is szkeptikusabbak. Az internet valóban alkalmas a rapid politikai mozgósításra, de a sikeres politikához ennél sokkal több kell: valódi közösség- és hálózatépítés.

A társadalomtudományok szentélyeiből egyre inkább kiszorulnak a konzervatívok, sőt a mérsékelt progresszívok is. A radikális baloldali nézetek dominanciája tabukat teremt, amelyek akadályozzák a tudományt az igazság feltárásában.

Az oxfordi közgazdász szerint a korrupció felszámolásához nem elég a megfelelő intézmények felállítása. Elkötelezett kormányfőre is szükség van, aki saját táborán belül sem nézi el a korrupciót, valamint hivatalnokrétegre, amely erkölcsi missziónak tekinti a köz szolgálatát.

A Közel-Kelet még a 17. században is legalább olyan fejlettségi szinten volt, mint Nyugat-Európa. Utána viszont kulturális és gazdasági értelemben is egyre inkább leszakadt. Egy amerikai gazdaságtörténész szerint az ok a vallási intézmények politikai hatalma.

A francia filozófus megpróbálja tartalommal megtölteni az új köztársasági elnök tervezte „forradalmat”. Azt szeretné, ha Franciaországban oldódna a társadalmi hierarchia merevsége, mielőtt még az emberek végképp úgy éreznék, hogy nincs jövőjük.

A tekintélyes amerikai liberális publicista szerint, amíg a liberálisok nem változtatnak doktriner bevándorláspárti politikájukon, nincs esélyük legyőzni a jobboldalt. Egyebek között az illegális bevándorlás teljes felszámolását és az asszimiláció támogatását javasolja a baloldalnak.

Az állam egyre rendszeresebben veszi igénybe a nagytech-cégek fejlett technológiáját. A baloldali publicista szerint ennek a középosztály örül, a szegényebbek viszont nem. Az állami feladatok kiszervezése ugyanis számukra egyáltalán nem mindig előnyös.

Mióta baloldali túlsúly van az amerikai egyetemeken, egyre gyakoribb, hogy jobboldali meghívott előadók nem szólhatnak a diákokhoz. A mérsékelt liberális szerző szerint a magyarázat a baloldali nemzetfelfogásban keresendő.

A vezető francia baloldali lap és egy amerikai történész egyetért abban, hogy Macron megválasztása a francia társadalom és pártrendszer válságának a jele. Sokan a liberális demokrácia diadalát látják győzelmében, a szerzők viszont attól tartanak, hogy Macron radikális reformjai a jakobinus diktatúrát idéző forradalmi despotizmusba csaphatnak át.

A digitális elit mindent elkövet annak érdekében, hogy az algoritmusokat racionálisnak és objektívnek tekintsük, és minél inkább rájuk hagyatkozzunk. Ha azonban nem akarunk lemondani a politikai és az erkölcsi ítéletalkotás lehetőségéről, nem szabad bedőlnünk a technológiai semlegesség mítoszának.

Amerika liberálisai és a konzervatívjai külön-külön világban élnek. A szó szoros értelmében: az ideológia, a kulturális, a gazdasági határok egybeesnek, és a világnézeti enklávék területileg is egyre inkább elkülönülnek. Nagyobb tagállami szabadság nélkül akár szét is szakadhat az Egyesült Államok.

A sokáig multikulturális nézeteket valló renegát holland politológus szerint ideje lenne átgondolni a bevándorlók integrációjának módszerét. A számok ugyanis nem igazolják, hogy a nyitottabb társadalmakban sikeresebb a beilleszkedés, mint a magasabb asszimilációs követelményeket támasztókban.