A baloldali feminista szociológus szerint a nyugati szekularizáció és a kapitalizmus hozzájárult a női egyenlőtlenség növekedéséhez. Kritikusai szerint az érvelés kiváló példája annak, hogyan válik a kapitalizmus és a Nyugat baloldali kritikája a vallási ortodoxia, egyebek között a nőellenes iszlám apológiájává.

A magyar származású tekintélyes politikai szociológus a véreskezű diktátorok iránti értelmiségi kultusz természetét tárgyalja. Arra a következtetésre jut, hogy konzervatív és haladó szellemű tudósok egyaránt vallásos rajongással viszonyulnak a nekik kedves utópia megvalósítását ígérő politikai vezérekhez.

Micsoda idők, micsoda szokások! Az alkoholfogyasztás évezredeken át fontos társadalmi szerepet töltött be. Ma azonban, mintha terjedne a mértékletesség, sőt az absztinencia. Mi lesz így az ivászat kultúrájával, mi lesz így a civilizációval?

A haladó emberiség szerencsére szembeszáll a vadállati ösztöneiknek engedelmeskedő patkányirtókkal és farkasvadászokkal. Legalábbis Franciaországban, ahol a nagy forradalom éveiben a haladás bölcsője és a guillotine ringott.

A szektás politikai csordaszellem jobb- és baloldalon egyaránt jelen van. A törzsi mentalitás nemcsak a társadalmi polarizációnak, hanem a tekintélyelvű és megosztó politikának is kedvez – állítja egy friss szociálpszichológiai kutatás.

Liberális szerzők döbbenten állapítják meg, hogy vége a piacpárti reformok korának. A lakosság fele kifejezetten piacellenes pártokat támogat, és a politikusok alkalmazkodnak. Kollégájuk szerint azért, mert az állam nem látta el szabályozó szerepét.

Az amerikai konzervatív politológus szerint jobb- és baloldal egészen mostanáig a liberális ideológia kijelölte határok között vívta harcát. A liberális individualizmus kiteljesedése azonban olyan patológiákhoz vezetett, amelyek ellehetetlenítik a liberális társadalmi berendezkedést.

Hitler radikális politikával és szélsőséges retorikával tört be a német közéletbe. A hatalomra jutáshoz azonban a mérsékeltebb jobboldali szavazók támogatására is szüksége volt. A náci propagandisták ezért kampányt indítottak, hogy megmutassák Hitler emberi – természet- és gyerekbarát arcát.

Ha liberalizmuson a jogállamot, az ellenőrzött kormányzatot és az egyén szabadságát értjük, akkor a nemzetállam elleni támadások a liberalizmust is sújtják. A liberális államhoz ugyanis közösség kell, márpedig a nemzeten kívül ilyen nincs, és belátható időn belül nem is lesz.

A német alkotmánybíróság döntése értelmében a nő és a férfi mellett hivatalos elismerést kaphatnak az inter- és transzszexuálisok is. De mi lesz azokkal a szexuális kisebbségekkel, akik a harmadik kategóriával sem elégedettek?

Az amerikai újságíró-szervezet vezetője károsnak és veszélyesnek tartja a döntést, amely külföldi ügynökként bélyegzi meg a Russia Todayt. Nem vitatja, hogy orosz propaganda-adóról van szó, ám attól tart, hogy a hisztéria és a szólásszabadság korlátozása a Kreml malmára hajtja a vizet.

Az ikonoklaszta anarchista antropológus szembeszáll a közkeletű elképzeléssel, miszerint a letelepedett életforma szükségképp fejlődést és civilizációt eredményez. Éppen ellenkezőleg: a földművelés és az állattenyésztés eleinte inkább nyomort, mintsem bőséget hozott.

A híres szexuális ragadozók sorozatos leleplezése kapcsán az amerikai szerző attól tart, hogy megnehezül a nemek közti egyenrangú közeledés is, pedig már most is nagy bajok vannak e téren. A párválasztás hagyományos normái elkoptak, újak pedig nincsenek.

Donald Trumpot elnökké választása óta számos történelmi személyhez hasonlították Julius Caesartól Hitleren és Sztálinon át Reaganig. Az analógiagyártás annyira elharapódzott, hogy kisebb történészvitát robbantott ki.

Az amerikai szerzőt aggasztja, hogy Donald Trump lett az Egyesült Államok elnöke, és negatívan ítéli meg az Európa Unióval szembeni ellenérzések erősödését, de arra figyelmeztet, hogy az antiglobalista jelenségekért pont azok felelősek, akik a globalizmust erőltették.

A szociáldemokrataként induló, de a Konzervatív Pártot is megjárt angol veterán gazdaságtörténész szerint a bevándorlás gazdasági mérlege ellentmondásos. A nyitott határok politikája a szélsőjobb malmára hajtja a vizet.

A kilencvenes években visszaesett a forradalmak száma és intenzitása. Az elmúlt tizenhárom évben azonban ismét gyakoribbá váltak a polgárháborúk. Az amerikai politológus szerint ebben jelentős szerepe van az internet elterjedésének és az új, online mobilizációs stratégiáknak.

Téves a közkeletű vélekedés, miszerint a nemzetközi szervezetek általános közös érdekeket képviselnek, és háttérbe szorítják a nemzeti szűkkeblűséget. Az amerikai stratégiai elemző csak szűk értelemben tartja eredményesnek a nemzetközi szervezetek működését, és csakis addig, amíg jelentős nemzeti érdekekkel nem kerülnek szembe.

Az amerikai közgazdász-menedzser szerint újra kell gondolni a közép- és felsőoktatást. Az igazságtalan és fölösleges egyetemi képzések támogatását csökkenteni kell. A középiskolákban pedig a duális képzésre kell helyezni a hangsúlyt.

Válságos pillanatokban mindig is népszerűek voltak azok az elméletek, amelyek az emberi társadalom végromlását hirdették. Az amerikai történész tévesnek minősíti őket, és megállapítja, hogy többnyire a szélsőséges irányzatoknak kedveznek.