Az amerikai művészetkritikus Degas képeihez hasonlítja George W. Bush festményeit, hogy aztán a volt amerikai elnök politikai világlátását is kiolvassa amatőr műalkotásaiból. Végül arra jut, hogy Bush festőnek talán tehetségesebb lett volna, mint elnöknek.

A Google egyre inkább összefonódik az állammal: immár aktív szerepet vállal a biztonságpolitika terén is. Az amerikai publicista szerint ez elvben üdvözlendő, annál aggasztóbb viszont, ha egy cég olyan nagy befolyásra tesz szert, hogy akár konkurálhat is az állammal.

A brit munkáspárti agytröszt elnöke a jobboldali javaslatoknál is szigorúbb bevándorlás-politikát szorgalmaz a brit kultúra értékeinek és a munkásosztály érdekeinek védelme érdekében. Attól tart, hogy nemzetvédő baloldali párt híján a munkásosztály könnyen a szélsőjobb felé fordulhat.

A futball-huliganizmus a szegény fiatalok identitásképző és önkifejezési terepe. A futballt azonban tönkreteszi, ezért e fiatalokat kirekesztik a stadionokból. Ott voltak viszont, amikor a Paris Saint-Germain köztéren ünnepelte bajnokságát. A törés-zúzás kára egymillió euró.

A válságban kiderült, hogy az Európai Unió intézményrendszere csak a gazdasági virágzás körülményei között igazán működőképes. Két integráció-kutató szerint azonban korai volna temetni az egyesült Európát. 

Egyre több elemző tart attól, hogy a hagyományos nyugati modell nem tudja kezelni a válság nyomán növekvő elégedetlenséget. A nehézségek következtében nem az egyik mérsékelt politikai csoport erősödik meg a másik rovására, hanem új, radikális erők jelennek meg.

A liberális közgazdász élesen bírálja az amerikai csődvédelmi törvényeket, mivel elsősorban a nagytőke érdekeit védik, a fizetésképtelen magánadósokat viszont alig. Mielőbbi demokratikus fellépést sürget a plutokraták hatalmának letörése érdekében.

Két nonkonformista konfliktuskutató kétségbe vonja a fegyveres összecsapások bevett magyarázatait. Egyikük szerint nincs is önmagában érvényes ok a háborúra. Másikuk szerint van, de csakis az uralomvágy. A többi ürügy.

Az európai baloldali pártok a gazdasági válság és a növekvő elszegényedés ellenére is gyengélkednek. Az amerikai politológus szerint ennek oka az, hogy a piac és a politika összefonódása miatt a hagyományos baloldali célok megvalósíthatatlanok.

Európában és Amerikában is reneszánszát éli a populizmus, és az ellene alkalmazott stratégiák eddig nem igazán vezettek sikerre. A brit politológus óv a beletörődéstől és a további óvatos manőverezéstől, és ehelyett offenzívát ajánl.

Az orosz törvényhozás enyhíteni készül a vallásos érzelmek oltalmáról szóló törvénytervezetet. A kormánypárti filozófus elismeri, hogy a törvény sérti a világnézeti szabadságot, de az orosz viszonyok között elfogadhatónak tartja.

A bostoni merénylő utáni hajtóvadászatba bekapcsolódott a közösségi média. Az amerikai publicista szerint a hírverseny miatt a komoly hírcsatornák is egyre inkább eltwitteresednek: megbízhatatlanná és szenzációhajhásszá válnak.

Az amerikai publicista erkölcsi szempontból helyesli azon szülők döntését, akik a fogyatékos magzatok világra hozatala mellett döntenek. Mégsem támogatja az észak-dakotai törvényt, amely megtiltja a fogyatékos magzatok abortálását.

Az egyiptológia nagy öregje úgy látja, hogy a vallási intolerancia a monoteizmus megjelenésével ütötte fel a fejét, vagyis minden későbbi vallásüldözés Mózes öt könyvére vezethető vissza. Maga a holokauszt is. A kritikus szerint az egyiptológus jobban tette volna, ha a kaptafánál marad.

Putyin elnök megelégelte, hogy az iskolákban sokféle könyvből tanítják a történelmet. A moszkvai politológus szeretné, ha a különféle irányzatok meg tudnának egyezni az új, egységes tankönyv tartalmáról. Mint a legutóbbi peresztrojka-vita mutatja, nem lesz könnyű.

A Nobel-díjas baloldali közgazdász példaértékűnek tekinti a japán jegybank döntését. Európának és Amerikának is azt javasolja, hogy nem szokványos monetáris eszközökkel élénkítsék a gazdaságot. Kritikusai szerint viszont Japán a tűzzel játszik.

Az olasz társadalom bajai alól a katolikus egyház sem vonhatja ki magát. Ez tükröződik abban, hogy lassan negyven éve nem olasz ember áll a világegyház élén.

Hitler azt akarta, hogy a nagy német filozófusokkal egyenrangú intellektusnak tartsák. E nevetséges igény azonban nem jelenti azt, hogy irracionálisan gondolkodott volna. Annyi azért biztos, hogy elképzeléseihez hajlamos volt makacsul és erőszakosan ragaszkodni.

A jóléti állam hívei a szegények érdekére hivatkozva ellenzik a szociális kiadások csökkentését. Nagy-Britanniában azonban a szegények egy jelentős része támogatja a megszorításokat. A libertárius publicista egyebek között Marxot idézve érvel a segélyek ellen.

Az egyetemi karrier sok diák álmainak netovábbja. Régen valóban aránylag nyugodt és kiszámítható életet jelentett a katedra. A válság mára elérte az egyetemet is. A pályakezdő bölcsészek még abban sem reménykedhetnek, hogy egyetemi állást találjanak.