Miközben menedzser-guruk egyre-másra állnak elő a munkát hatékonyabbá tevő javaslataikkal, az Economist kutatásokat idézve azt javasolja, hogy a cégvezetők töltsenek több időt semmittevéssel. A teljesen fölösleges ügyintézés ugyanis jelentősen csökkenti a hatékonyságot.

A tekintélyes harvardi pszichológus a középkori egyházakhoz hasonlítja a modern természettudományos kutatástól elzárkózó szellemtudományokat. Az irodalomkritikus szembeszáll vele.

2014 tavaszán a francia baloldal alighanem elveszti mindazt, amit legutóbb nyert a helyhatósági választásokon. Népszerűtlenségének fő oka, hogy nem képes kezelni az illegális romatelepek ügyét. Pedig polgármesterei igyekeznek átvenni a jobboldal retorikáját.

Ferenc pápa kijelentette, hogy a lelkiismeretükre hallgató nem hívők is üdvözülhetnek. A holland író szerint Ferenc mondatai az egyház és a vallás újszerű felfogására utalnak. Lehet, hogy Ferenc a kor individualista szellemét követve reformálja meg az egyházat?

Huntington 1993-ban kritikus fogadtatásra talált tézisével, miszerint a jövőt nem az ideológiák harca, hanem a keleti és a nyugati civilizációk összecsapása jellemzi majd. Elmélete a 2001-es terrortámadások után sokakat meghódított, de Frank Furedit nem.

A demokráciaelmélet klasszikus felfogása szerint az erős civil társadalom a demokratikus intézményrendszer és a szabad társadalom záróköve. Egy friss tanulmány rámutat, hogy ez nem feltétlenül igaz: erős demokratikus központi hatalom nélkül a civil szféra a szélsőséges eszmék melegágya.

Egyre többen aggódnak a társadalmak elöregedése miatt, hiszen az eltartottak számának növekedése jelentős terheket ró az aktív nemzedékre. Pedig az idősek arányának növekedése komoly társadalmi és kulturális haszonnal jár – állítja az amerikai antropológus.

Két tudós szerző is temeti a nemzetállamot, és egyáltalán nem fáj a szívük érte. Mindketten a városállamot tekintik jobb megoldásnak. Nem úgy recenzensük: ő a nemzetállam pártján áll, és különben is azt gondolja róla, hogy nélküle a városállam ma életképtelen lenne.

A muszlim bevándorlók számának növekedésével Európában egyre nagyobb lesz a vallási sokszínűség. Ez azonban nem a vallás politikai szerepének erősödésével fog járni, hanem épp ellenkezőleg, az állam és az egyházak még határozottabb szétválasztásával, állítja az ír jogász-politológus.

A mások elbeszéléséből az ember létfontosságú tapasztalatokat merít. A tapasztalatnak pedig mind a túlélésben, mint az utódok nemzésében döntő szerepe van. Akik tehát annyi tízezer év után ma benépesítik a Földet, a mese gyermekei.

Ami Itáliában zajlik, csak a Föld lakóinak szemében természetes. Egy marslakó például a gazdaság adatainak láttán sehogyan sem tudná felfogni, mitől oly rendíthetetlenül derűlátóak az olasz politikusok.

Tarantino legújabb filmje kapcsán az amerikai filozófus kifejti: hazája nem nézett szembe a maga történelmi felelősségével úgy, ahogy Németország a holokauszttal. Az indiánok kiirtása és a rabszolgaság borzalmai máig nincsenek jelen az amerikaiak történelmi tudatban.

Jobboldali elődje után a baloldali francia kormány is farigcsált egyet a nyugdíjrendszeren, abban a reményben, hogy sikerül csökkentenie a nyugdíjkassza egyre növekvő hiányát. A kormány iránt különben megértő Le Monde „túlságosan is ügyesnek” minősíti a reformot.

Az amerikai keresőóriás egyre fontosabb politikai szereplővé válik. A Google-on elhelyezett politikai hirdetések hatásos eszközei lehetnek a politika iránt kevésbé érdeklődő, nem elkötelezett választók megnyerésének. Nagy kérdés, hogy a Google nem él-e majd vissza a lehetőséggel.

A Szíria elleni büntető csapás visszatérés a 19. századi ágyúdiplomáciához, és csak tovább súlyosbítja a közel-keleti válságot. A francia politológus azt javasolja, hogy a Nyugat mondjon le az igazságtevő szerepéről.

A lengyel egyetemi tanár a szélsőjobboldali futballhuligánok politikai botrányai kapcsán a jobboldali pártokat vádolja a radikális indulatok felkorbácsolásával. Nemcsak a futballhuligánokat nyíltan támogató szélsőjobbot, de a stadionépítést kiemelt társadalmi célnak tekintő mérsékelt jobbközép polgári kormányt is.

Az amerikai politológus azt állítja, hogy a jelentős politikai változásokat erőszak hozza létre. Az ilyen eszmefuttatások általában az erőszak igazolására szolgálnak, ő azonban nem pártolja az erőszakot, csak tudomásul veszi.

Az állati jogok támogatói szerint nincs minőségi különbség az ember és az intelligenciával rendelkező, érzelmekre képes, vagyis személynek tekinthető állatok között. Egy még radikálisabb megközelítés ennél is messzebbre megy, és a növényi életformáknak is elismerést és tiszteletet követel.

A moszkvai pamfletista amúgy oroszosan, atyai nevén szólítja az Egyesült Államok elnökét. Humoreszkjében azt veszi górcső alá, nagyobb békeharcos-e Huszeinovics, mint a néhai Iljics (nem Lenin, hanem Brezsnyev) volt. Nos, nem nagyobb.

A demokráciához az kell, hogy a szemben álló felek ne akarják egymást eltiporni, és kölcsönösen megbízhassanak ebben. Oroszországban ez hiányzik, már csak a társadalom mély megosztottsága miatt is.