Az állati jogok támogatói szerint nincs minőségi különbség az ember és az intelligenciával rendelkező, érzelmekre képes, vagyis személynek tekinthető állatok között. Egy még radikálisabb megközelítés ennél is messzebbre megy, és a növényi életformáknak is elismerést és tiszteletet követel.

A moszkvai pamfletista amúgy oroszosan, atyai nevén szólítja az Egyesült Államok elnökét. Humoreszkjében azt veszi górcső alá, nagyobb békeharcos-e Huszeinovics, mint a néhai Iljics (nem Lenin, hanem Brezsnyev) volt. Nos, nem nagyobb.

A demokráciához az kell, hogy a szemben álló felek ne akarják egymást eltiporni, és kölcsönösen megbízhassanak ebben. Oroszországban ez hiányzik, már csak a társadalom mély megosztottsága miatt is.

Az angolszász konzervatívok egyre-másra teszik le a fegyvert a melegházasság ellen vívott ütközetben. A kultúrharc azonban nem ér véget a melegházasság törvényi elismerésével. Van, aki a családi adókedvezmények ellen folytatná a harcot, mások a poligámia elismerését tekintik a következő lépésnek.

A francia taxisok helyzetük legkisebb változását is ellenzik, emiatt kevés a taxi és drága a szolgáltatás. A helyzet olyan súlyos, hogy közgazdászok hada keresi az optimális megoldást. A politika viszont nem mer a taxisokkal ujjat húzni, tehát minden marad a régiben.

A sajtó bevételeinek csökkenése miatt egyre kevésbé éri meg napilapot üzleti alapon kiadni. A veszteséges média így könnyen a politikai és üzleti befolyásra vágyó mogulok kezébe kerülhet.

A demokratikusnak minősített egyiptomi választásokon győztes Muzulmán Testvériség a demokráciával össze nem egyeztethető rendszert kezdett kiépíteni, s ezt a kísérletet antidemokratikus eszközökkel fojtja el a hadsereg. A nyugati világ zavarban van.

A nők jelenléte és a lánygyermek születése önzetlenné tesz: növeli a férfiakban az adakozási és jótékonykodási kedvet – foglalja össze az amerikai professzor a legújabb kutatások eredményeit. De vajon ez nem fordított szexizmus?

Válságkezelő ötletekben Franciaország sem szenved hiányt. Az egyik szerint, ha csökkentenék a franciák évi fizetett szabadságát, nőne a bruttó hazai termék, s egyben a vállalatok versenyképessége is, hiszen olcsóbbá válna a munkaerő. Vagy mégsem?

Az autoritárius országok a harmadik generációs emberi jogok elfogadtatásával igyekeznek relativizálni az alapvető emberi jogokat. Az a céljuk, hogy eltereljék a figyelmet az alapvető emberi jogok megsértéséről.

A gazdasági válság hatására erősödnek az elszakadást sürgető dél-tiroli pártok. Már a kettős állampolgársággal sem elégednének meg. Inkább védhatalmi státuszt követelnek Ausztriának, illetve teljes függetlenséget akarnak a félmillió lakosú Dél-Tirolnak.

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve elnökségére esélyes közgazdászok körül nagy vita alakult ki. De nem közgazdasági nézeteik, hanem a női egyenjogúsággal kapcsolatos kérdések állnak a középpontban. A Financial Times szerint kár a gőzért: nem is bankár, hanem inkább költő vagy író kellene a jegybank élére.

A szélsőjobb a globalizációból kimaradók között talál új híveket. De a társadalmi felemelkedés lehetőségén kívül rekedő, főképp vidéki rétegek nagy része inkább elfordul a politikától. Odalenn már nem hatnak sem a baloldali, sem a jobboldali jelszavak.

Az amerikai evangéliumi keresztények jobbra húznak, ám nem szükségszerű, hogy ez örökre így maradjon. A brazil és a kanadai protestánsok példája arra int, hogy a keresztény eszmék összeegyeztethetők a baloldali és a liberális politikával.

Trappes városában egy burkát viselő nő igazoltatása nyomán verekedés tört ki, és a férj letartóztatását zavargások követték. Jobbról és balról egyaránt bírálják a szocialista kormányt. Az egyik kommentár szerint a szocialisták határozatlansága a szélsőjobboldalt erősíti.

Az Egyesült Államokban teljes kudarcot vallott a latin-amerikaiak bevándorlásának korlátozása. A bevándorlás üteme nem csökkent, viszont válságos méreteket ölt az illegális bevándorlók tömege.

A közvélekedés szerint a cinikus hozzáállás aláássa a társadalmi normákat. A brit filozófus viszont állítja, hogy létezik konstruktív cinizmus is, arról nem is szólva, hogy az ókori cinikusok példája segíthet fölülemelkednünk a fogyasztói szemléleten.

Az arab tavasz hősies, önfeláldozó tüntetői többnyire nyugatos fiatalok voltak, de egy keleties új elit hatalmi pozícióit alapozták meg. A marokkói elemző szerint az elitek háborúja robbanékony helyzetet teremt. A megoldás a régi és az új elit kiegyezése lenne. 

Akárcsak százötven éve, ma is a nyugatosok és a nemzetiek ellentéte nyomja rá bélyegét a szellemi életre és a politikára. A vezető moszkvai gazdaságkutató szerint azonban az ellentét ma a gyűlöletig fajul, és mivel az egész közéletet áthatja, a fejlődés gátjává válik.

Churchill híres bon mot-ja szerint a legjobb érv a demokrácia ellen egy ötperces beszélgetés egy átlagos szavazóval. Ha élne, a brit statisztikai hivatal legújabb felmérését olvasva Churchill alighanem igazolva látná hajdani álláspontját.