Fukuyama és Zizek szerint a török és a brazil forrongás a középosztály elégedetlenségét tükrözi. A konzervatív-liberális politológus és a marxista filozófus egyaránt úgy véli, hogy a tiltakozások sikere a szegényebbek megszólításán múlik.

A konzervatívok korábban a közerkölcs nevében ellenezték a homoszexualitás dekriminalizálását és a melegházasságot. Mivel a közmorál változóban, újabban inkább a keresztények vallásszabadságára hivatkoznak. És persze bírálják a moralizáló liberálisokat.

A nyugati világ elvben elítél mindenféle katonai hatalomátvételt. Pedig a nyugati politikatudomány elismeri, hogy vannak „jó puccsok”. Ezek közé sorolandó-e az első demokratikusan megválasztott egyiptomi elnök megbuktatása? 

A baloldal téved, amikor lefasisztázza azokat a tömegeket, amelyek a melegek házasságának engedélyezése ellen tüntetnek Franciaországban. A filozófus-szociológus szerint ez az intolerancia a hatvannyolcas nemzedék káros öröksége.

A moszkvai kommentátor szerint Oroszországnak nem szabad kiadnia az Egyesült Államokban államtitkok elárulásáért körözött Edward Snowdent. Még az amerikai állampolgárok is akkor lesznek biztonságban, ha Moszkva nem engedelmeskedik Washingtonnak.

A karrier és a család összeegyeztetésével kapcsolatos viták kizárólag a nők problémáira fókuszálnak. Pedig az apáknak még nehezebb a feladat, hogy megfeleljenek a kettős elvárásnak. És a szexista előítéletek velük szemben is megnyilvánulnak.

Az adatgyűjtési botrány rávilágított a tömeges adatelemzésben rejlő lehetőségekre és kockázatokra. Két tekintélyes amerikai internetguru szerint az adatelemzés elterjedése súlyos társadalmi következményekkel járhat.

Az amerikai modell az elmúlt évtizedekben elhanyagolta a középosztályt, és ez volt a pénzügyi válság egyik oka. A progresszív folyóirat vitát rendezett a középosztályra alapozó fejlesztési stratégiáról, és az egyik hozzászóló szerint ennek a családokra kell fókuszálnia.

A nagy adatgyűjtési botrány nyomán amerikai szerzők egymással versengve keresik, melyik ismert negatív utópiára hasonlít leginkább az Egyesült Államok, ha egyszer a hatóság gyakorlatilag mindent megtudhat a polgárról, amit akar.

A különc orosz ellenzéki, aki rendszeresen publikál a kormánypárti lapban, az emberi jogok végét jósolja Európában, mert úgy látja, hogy a kontinens különben nem tud megbirkózni az iszlamista terrorizmussal.

Amerikában egyre több diplomás nő választja a karrier helyett a főállású anyaságot. A feministák szerint ez a nőkkel szembeni nyílt és intézményi diszkrimináció eredménye. A konzervatívok viszont a tradicionális értékekhez való visszatérésről beszélnek. Egy új könyv szerint mindkét oldal téved.

Újabb könyv állítja, hogy az internettől egyre szűklátókörűbbek leszünk. A recenzenst felháborítja, hogy a szerző néhány multinacionális vállalatot állít be a széleslátókörűség példájaként.

A francia asszonyok átlagban két gyermeket szülnek, tehát csak lassú a demográfiai hanyatlás, s ráadásul ellensúlyozza is a bevándorlás. A nyugdíjrendszer mégis deficites, évről évre az állami költségvetés tölti fel. Tíz éven belül a harmadik reform esedékes.

Az ikonoklaszta gazdaságtörténész szerint a homoszexuális és gyerektelen Keynes nem törődött a jövő nemzedékeivel, és ezért támogatta az állami költekezést. Bár a gazdaságtörténész bocsánatot kér homofób kijelentése miatt, konzervatív és liberális kollégája szerint érdemes komolyan venni a felvetést.

A közösségi oldalakra feltöltött képek és videók egyre nagyobb konkurenciát jelentenek a profi médiának. A médiamunkásoknak azonban nincs oka aggodalomra: a civilek kreatív rombolása számos új munkalehetőséget teremt számukra.

Idős embereknél nem meglepő, hogy fiatalságukra, mint az aranykorra emlékeznek vissza. Két tekintélyes veterán professzor azonban meg is indokolja, miért látja úgy, hogy az olasz társadalom, gazdaság és politika a hanyatlás jeleit mutatja.

A huszadik század második felének konzervatív politikusai előszeretettel léptek fel a szociális juttatások ellen. A jobboldalnak vissza kell találnia a szociális érzékenységhez, miközben tovább kell küzdenie az állami centralizáció ellen − figyelmeztetnek konzervatív eszmetörténészek.

A fiatal publicista szerint az amerikai politika egyre polarizáltabbá válik, annak ellenére, hogy a többségnek elege van az árokásásból. De mindaddig nem remélhető változás, amíg nem erősödik meg a szekértáboron belüli ellenzék, amire viszont nincs kilátás a közeljövőben.

Válság idején az állam az eladósodás és a megszorítás között választhat. A brit egészségkutatók a nagy válság éveinek adataival érvelnek amellett, hogy a szociális kiadásokon nem szabad spórolni. Okos politika esetén a válság is hamarabb múlik, s a lakosság egészségi állapota is javul.

A marxista publicista szerint a szociáldemokrata bevándorlás-ellenesség a radikális jobboldallal konkurálva az emberek irracionális félelmeire játszik rá.