Az elterjedt vélekedés szerint a liberális szabadosság gyengíti a családot. A számok ennek épp az ellenkezőjét sugallják: a szabadabb szexualitás és a feminizmus felkarolása átalakítja, ám egyúttal meg is erősíti a család intézményét. Kutatások szerint a vallásos fiatalok korábban lépnek frigyre, ami növeli a szegénység és a válás esélyét.

Fukuyama huszonöt év távlatából is kitart amellett, hogy a demokrácia hosszú távon győzelemre van ítélve. Eredeti téziséhez azonban hozzáteszi, hogy a demokrácia sikeréhez erős államra van szükség, amely jólétet, egyenlőséget és biztonságot teremt.

Elemzők szerint félő, hogy a maláj gép lelövése után Moszkva már nem lesz képes irányítani a kelet-ukrajnai eseményeket. A nyugati politikusok és a média hisztérikus fellépése tovább mélyítheti a viszályt, és Putyin elnököt a Nyugat-ellenes retorika folytatására ösztönözheti.

Kutatások sora vizsgálja, hogyan hat olvasási szokásainkra az ekönyvek elterjedése. Arról azonban eddig kevés szó esett, hogy az új formátum mennyiben befolyásolja az olvasmány kiválasztását. Végre az értelmiségnek sem kell feszengenie, ha ponyvát olvas a vonaton vagy a strandon.

Az adósságcsapdából nincs kiút, hacsak a visszafizethetetlen adósság egy részét le nem írják. A világ vezetői hallani sem akarnak erről, de az IMF volt vezető közgazdásza szerint így is, úgy is ez lesz a vége, csak éppen nem mindegy, hogy gazdasági növekedés vagy összeomlás közepette-e.

A szélsőjobboldal a baloldali mozgalmak rovására hódít Nyugat-Európában. A szociológus szerzőpár abban látja az okot, hogy a szélsőjobb egyszerűen kisajátítja a baloldali szavakat, és cserében a többi áramlat, a baloldalt is beleértve, átveszi a szélsőjobboldal gondolati sémáit.

Ma már tanulás nélkül is el lehet végezni a középiskolát, mi sem természetesebb hát, mint hogy a helyi önkormányzatokban ülő választottak gyakran mit sem tudnak a történelemről, és veszett rasszistákról neveznek el közterületeket.

Az ismert amerikai geopolitikai szakértő védelmébe veszi a birodalomépítő logikát, mondván: az imperializmus gyakran a béke, a haladás és a fejlődés záloga. És mintegy mellékesen arra szólítja fel Amerikát, hogy térjen vissza az imperialista külpolitikához.

Baloldali feminista szerzők egyre élesebben bírálják a kapitalista logikát erősítő elitista feministákat. Ahelyett, hogy a kíméletlen piaci versenyre és kizsákmányolásra épülő rendszert legitimálnák, inkább társadalmi reformokat kellene szorgalmazniuk. Ezzel nagyobb szolgálatot tennének az egyenjogúságnak és a családközpontúságnak.

A nyugati liberális kapitalizmus válsága nyomán az elmúlt években ismét erőre kapott az államkapitalista modell. Újjáéledése és eddigi sikerei felvetik az örök gazdaságpolitikai kérdést: mi marad érvényes a szabadpiac védelmezőinek tételéből, miszerint az állam kizárólag rossz gazda lehet.

Az interneten összegyűjtött felhasználói információk átírhatják a választási kampánystratégiákat. A személyre szabott politikai hirdetések miatt nőhet a megosztottság és csökkenhet a képviseleti demokrácia legitimitása. Ráadásul az adatbázisokat birtokló cégek jelentős politikai zsarolópotenciálra tehetnek szert.

A világ veszélyben van. Új, irracionálisan cselekvő erők terjeszkednek a Közel-Keleten, s velük szemben hatástalanok a konfliktuskezelés régi módszerei. De a nagyhatalmak viszonyai sem alakulnak megnyugtatóan. Az olasz szakíró szerint egyszerűen vége annak az időnek, amikor Európa biztonságban érezhette magát.

A csípős nyelvű konzervatív amerikai publicista férfiatlan és unalmas játéknak tartja a labdarúgást, és úgy látja, hogy csak a külföldet imádó liberálisok találják érdekesnek, ők is csak azért, mert nem amerikai.

Amerikában a faji alapú törvényi diszkrimináció már a múlté, ám a feketéket továbbra is sújtja a kirekesztés és a megkülönböztetés öröksége. A liberális értelmiség arról vitatkozik, hogy a megkülönböztetésből fakadó hátrányok helyrehozandók-e, illetve helyrehozhatók-e jóvátétel útján.

A szíriai és az iraki polgárháborúban európai önkéntesek is részt vesznek, köztük franciák százai. A vallási fanatikusok Irakban már a teljes szunnita övezetet ellenőrzés alatt tartják. Ennek az a fő oka, hogy a szunnita közösségek gyakran a szélsőséges iszlamistákban látják érdekeik egyedüli hiteles képviselőjét.

A labdarúgó világbajnokság kapcsán ismét virágzik a tudományos focializmus. Zenitjére hág a labdarúgás, illetve a nemzeti identitás, a multikulturalizmus és a nacionalizmus összefüggéseinek módszeres vizsgálata.

A szédítő magasságba emelkedő egyetemi tandíjak azt tükrözik, hogy Amerikában megváltozott az egyetem funkciója: már nem közösségi célokat szolgál, hanem az egyénnek azt a törekvését, hogy ne a szűkös körülmények között élők soraiba kerüljön, hanem az anyagiakban bővelkedők közé.

A Nyugat elvesztette az ukrán játszmát, mert nem számolt a realitásokkal: Ukrajna Oroszországnak fontosabb, és Moszkva ezért nagyobb áldozatokra kész érte. A svájci professzor következtetése: abba kellene hagyni a kötélhúzást.

A középosztály lecsúszása és elszegényedése ellenére sem lép fel szervezetten érdekeinek érvényesítéséért. A fiatal amerikai publicista C. Wright Mills munkáit felidézve azt állítja, hogy az ok a fehérgalléros alkalmazottak munkamoráljában és ethoszában keresendő.

Az európai szélsőjobboldali pártok szakértője szerint túlzás a radikális jobboldal földcsuszamlásszerű előretöréseként értékelni az európai parlamenti választások eredményét. Az újnak nevezett szélsőjobboldal egyáltalán nem új, és nem is olyan erős, mint azt a szenzációhajhász publicisták sugallják.