A szervezett bűnözés svéd szakértője arra figyelmeztet, hogy a szíriai polgárháború hatására megindult menekülthullám erősíti a szír diaszpóra tagjaiból verbuválódott maffiát. A transznacionális bűnszervezet komoly biztonsági kockázatot jelent Svédország számára.

A „német paradoxon” tévút: nincs ellentmondás a német zsidóság páratlanul sikeres felemelkedése és a náci antiszemitizmus térhódítása között. A német történész szerint éppen az irigység, a kisebbségi érzés ágyazott meg a holokausztnak.

A tekintélyes internetguru képmutatással vádolja Amerika kormányát és internetes szolgáltatóit. Az Egyesült Államok élesen bírálja a kínai és az orosz hatóságokat, amiért azok internetes szuverenitás címén lehallgatják polgáraikat, ugyanakkor ő maga globális szinten ellenőrzi az internetet.

Az Európai Unió hatéves késéssel nekilát a pénzügyi válság kezelésének, de ennek módja rávilágít, hogy az egyes országoknak eszükben sincs vállukra venni a másik gondját. Az ilyen pedig nem közösség. Legalább is Amerikából nézve, ahonnan a biztonságpolitikai szakértő elemzi a fejleményeket.

Két amerikai közgazdászprofesszor adatokkal cáfolja azt az elterjedt nézetet, hogy a kelet-európai rendszerváltás kudarc volt. Egyúttal azzal a felfogással is vitába szállnak, amely szerint a piaci és politikai átmenet túl radikális volt, és fokozatosabb változtatásokkal jobb eredményt lehetett volna elérni.

Ha majd alábbhagy a párizsi gyilkosságok utáni felháborodás, a francia társadalom lassanként elfelejti, hogy valamit tenni kéne. Pedig – véli a tekintélyes biztonságpolitikai szakértő – háború folyik, és ebben a Nyugat nem áll jól.

Az izraeli jobboldal zsidó nemzetállamként sajátítaná ki Izrael államot. A nacionalista törekvés azonban visszaüthet, és elidegenítheti a nyugati zsidó diaszpórát. Már csak azért is, mert a palesztinok diszkriminációja erősítheti a nyugati országokban az antiszemitizmust.

A képzett fiatalok elvándorlása nemcsak a fejlődő országokban, hanem az EU fejlett államaiban is komoly gondokat okoz. Egy olasz közgazdász szerint nem a bevándorlás megkönnyítésével, hanem a migránsok hazacsábításával lehetne csökkenteni a képzett munkaerő hiányát és lassítani az elöregedést az EU-ban.

A német és a francia lapok a szólásszabadság melletti kiállás jegyében címlapon hozzák a Charlie Hebdo provokatív Mohamed-karikatúráit. Nem úgy az erőszakhullámtól tartó angolszász sajtó. Ezért gyávasággal és a szólásszabadság elárulásával vádolják.

Közel-keleti példákra hivatkozó kockázatelemzők szerint a stabilnak tűnő, erősen központosított államok valójában igencsak ingatagok. Mivel minden kritikát igyekeznek elfojtani, nem tudnak kis kiigazításokkal manőverezni. A reformnak ellenállnak, ezért csak megdönteni lehet őket.

Az olasz közgazdász szembeszáll a piaci fundamentalista tézissel, miszerint az állam csak kerékkötője a gazdasági növekedést megalapozó innovációnak. Egyenesen parazitának nevezi azon vállalatokat, amelyek állami segítséggel nagyra nőnek, majd az adózás ellen a minimális állam mellett lobbiznak.

Az európai egységfolyamat hatvanhatodik évében (1949-ben jött létre az Európa Tanács) az európai polgárok szavazatukkal életre vagy halálra ítélhetik az Európai Uniót. Legalábbis a feltűnést egyáltalában nem kerülő és kalandos sorsú brit szerző szerint.

Oroszország azért szakított a liberalizmussal, mert rájött, hogy a gazdaság felvirágoztatásához állami támogatásra van szükség – írja a kormánypárti moszkvai elemző. Putyin rendszere szerinte kísérlet az állam és a piaci szereplők kényes egyensúlyának megteremtésére.

Franciaországban a hagyományos katolikus antiszemitizmus gyakorlatilag megszűnt, annál erőszakosabb zsidóellenes támadásokat követnek el arab származású merénylők, akik Izraelen vélnek ily módon bosszút állni. A szociológus szerint válságban van a franciaországi zsidóság társadalmi modellje.

Az amerikai közgazdászt kínzó dilemma elé állítják lányai. Vajon azzal szerez nagyobb örömöt, ha teljesíti a kívánságukat, vagy ha meglepi őket valamivel? Szerencsére a szakirodalom megnyugtató választ ad a fogas kérdésre.

Szeretet nélkül nincs igazi demokrácia. A jóléti állam fenntartásához szolidaritásra és polgári vallásra van szükség. Nem egy keresztény teológus vélekedik így karácsony alkalmából, hanem a kortárs liberális politikai filozófia egyik legismertebb szerzője.

A neves baloldali közgazdász és közíró egy iskolai példából kiindulva arról ír, hogy egyre áthatolhatatlanabb fal választja el a felsőbb és az alsóbb társadalmi rétegek gyermekeit, már csak azért is, mert a tehetős fehér szülők féltik csemetéjük iskoláját a szegényebb, sötétebb bőrű gyerekektől.

A terrorizmus elleni háború több mint egy évtizede során ötszörösére nőtt a terrorizmus áldozatainak száma. A terroristák által leginkább fenyegetett országok Irak és Afganisztán, vagyis a terrorizmus elleni harc fő színterei.

A szocialista párt egyik legismertebb politikusa szerint értelmetlen és erkölcstelen a baloldali kormánynak az a terve, hogy az üzletek az év akár tizenkét vasárnapján is nyitva tarthassanak. Ma még törvény írja elő, hogy csak a kis élelmiszerboltok fogadhatnak vevőt vasárnap.

A neves külpolitikai szakértő az utóbbi hetek faji konfliktusaiból azt a következtetést vonja le, hogy Amerikának dolga van ugyan a világban, de ehhez akkor lesz elegendő tekintélye, ha odahaza egyre élhetőbb viszonyokat teremt, és addig óvatosabban leckéztet másokat.