A pletyka nemcsak a közösségi élettel velejáró szükségszerű rossz. Nemcsak a társadalmi normák közvetítésének és fenntartásának eszköze, hanem egyúttal saját önismeretünk és önbecsülésünk forrása is – derül ki a legfrissebb pletykaügyi szociálpszichológiai kutatásokból.

A politikai pártok és híveik igyekszenek minden eseményt saját ideológiai nézeteik igazolására használni. Amit nem lehet úgy kiforgatni, hogy alátámassza az ideológiájukat, arról hallgatnak. Mivel minden esemény a kultúrharc részévé válik, lassan ellehetetlenül az érdemi politizálás.

A Nemzeti Front vezetői rendszeres kapcsolatokat ápolnak Moszkvával. Maga Putyin elnök nem fogadja őket, de a párizsi orosz nagykövettel sűrűn találkoznak, és befolyásos moszkvai emberekkel is kapcsolatban állnak. A pénzügyi segítség sincs kizárva.

A japán kormány szakított a bűnbánat politikájával, és a nemzeti büszkeség szellemében átíratja a történelemkönyveket. Újabban tagadják például, hogy a japán hadsereg nők tömegeit kényszerítette prostitúcióra a megszállt országokban.

A volt szovjet birodalom népességének legfeljebb egytizede érezheti úgy, hogy teljesült a rendszerváltás ígérete, legalább is, ha a statisztikai adatok alapján ítélünk.

A mai világ régióiban egyre nő a bizonytalanság, részben Amerika hibájából. A neves washingtoni külpolitikai szakértő szerint Amerikának bele kell törődnie, hogy nem képes minden eszményét megvalósítani, de tétlenségre sem kárhoztathatja magát.

A neves amerikai kockázati befektető szembeszáll a közgazdasági tétellel, miszerint a monopóliumok társadalmi és innovációs szempontból károsak. Azt állítja, hogy éppenséggel a piaci versenyre nem kényszerített óriáscégek a fejlesztés motorjai. Feltéve, hogy a monopóliumok kialakulása piaci okokra vezethető vissza, nem pedig állami korlátozásra.

A tekintélyes amerikai közvélemény-kutató kimutatja, hogy a Facebook és az egyéb közösségi oldalak nem a nyilvános vitát, hanem a világnézeti gettók és a véleménydiktatúra kialakulását erősítik. A kisebbségbe szorulók inkább elhallgatják véleményüket, mintsem hogy vitába bocsátkozzanak.

A néhány hete megnyitott Lengyel Zsidóság Történelmének Múzeuma új megvilágításban mutatja be a lengyel zsidóság évezredes történetét. Olyan narratívát kínál, amely nem a holokauszt és az üldözés szemszögéből mutatja be a lengyel-zsidó együttélést.

Putyin elnök tanácsadója szerint Barack Obamával el lehetne fogadtatni Ukrajna föderalizálását, s ezzel békét lehetne teremteni Ukrajnában. Még az is megfordul a fejében, hogy ezután a két elnök megosztva elnyerhetné a Nobel-békedíjat.

Demokrata párti vezető körökben sikk a magánvállalkozást támadni. A konzervatív szerző arra figyelmezteti a maga táborát, hogy Amerika gazdasági jövője kerül veszélybe, ha ezt nem tekinti ugyanolyan súlyú ügynek, mint például a melegházasságot vagy az abortuszt.

Az amerikai jobboldal háborút hirdet az új, emelt szintű középiskolai kerettanterv ellen, mondván, hogy az túlzottan nagy hangsúlyt helyez az amerikai történelem árnyoldalaira ahelyett, hogy a múlt dicső eseményeinek kiemelésével erősítené a hazaszeretetet. Diákok cenzúrát és történelemhamisítást kiáltva az utcára vonulnak.

Fillérekért vásárolhatunk a fogyasztói szokások alapján összeállított névlistákat üzleti és egyéb célból. Az amerikai jogászprofesszor szerint a listák súlyos visszaélésekre adnak lehetőséget, ezért a törvényalkotásnak kell szabályoznia a személyes adatok adásvételét.

Nagy példányszámban fogy Franciaországban egy könyv, amelyben az olvasható, hogy a náci megszállókkal kollaboráló vichyi-kormány azért hurcolta a haláltáborokba induló tehervagonokba a bevándorló zsidók tömegeit, hogy a francia zsidókat mentse. De nemcsak a példányszám nagy, hanem a felzúdulás is.

Ha Amerika másoknak akar leckét adni demokráciából, akkor először is a maga portája előtt kell söprögetnie, és lesz mit. A választási rendszer reformjától kezdve a lobbiérdekek és a korrupció visszaszorításán át a magánélet sérthetetlenségének szavatolásáig.

Nemcsak a piaci monopolhelyzetet élvező vállalatok tiltakoznak a sharing economy ellen. A baloldali publicista az Uber taxi-alkalmazás kapcsán rávilágít, hogy a nagyvállalati vízfejet kikerülő, a dolgozó és a kuncsaft számára egyaránt előnyösnek vélt szolgáltatás valójában a munkavégző embertelen kiszolgáltatottságát okozhatja.

Az amerikai történészprofesszor Sztálin-monográfiája szakít a közkeletű magyarázatokkal, amelyek a szovjet diktátort vérgőzös őrültként tüntetik fel. A sztálini terrort a szilárd ideológiai elköteleződésből vezeti le. Recenzense szerint aggasztóak az általános tanulságok.

Az ismert kanadai publicista új könyvében azt fejtegeti, hogy a klímaváltozás megfékezéséhez a kapitalizmus felszámolása és a közgondolkodás globális átformálása szükséges. Kritikusa szerint az „ökobarát szocializmus” nem egyéb, mint a bolsevik mentalitás modernizált változata.

Az amerikaiak túlhajszoltak, étkezésre mégis napi másfél órát fordítanak. Egy fiatal mérnök folyékony tápszert dobott a piacra. Azt reméli, hogy a napi másfél óra megspórolásával jelentősen javulhat az amerikaiak élete.

Egy német szerző vitába száll Hannah Arendttel, aki jelen volt a náci „végső megoldás” szervezőjének jeruzsálemi perén, és „a gonosz banalitása” alcímmel számolt be benyomásairól. A könyv és két recenzense szerint Eichmann meggyőződéses tömeggyilkos volt.