A moszkvai szerző szerint az európai történelemben a tizenkilencedik század első felében, a Szent Szövetség korában volt a legszilárdabb a béke, és manapság is ehhez mérhető biztonságra lenne szükség. Ennek érdekében Oroszországnak ismét központi szerepet kellene játszania az európai béke fenntartásában.

Az amerikai filozófus empirikus kutatása szerint a hivatásos erkölcscsőszök nem élnek erkölcsösebben, mint az átlagemberek. De legalább bántja őket a lelkiismeret, és ha magukat nem is, hát másokat, és vele a világot jobbá tehetik.

A dachaui emlékhelyet a történelmi hitelesség nevében hozták létre. Csakhogy a múlt megértését egyre kevésbé szolgálja az eredeti állapotában hagyott haláltábor. Átalakítása trauma-múzeummá jobban segítheti a történelem megismerését.

Közlekedési balesetben hetvenszer annyian veszítik életüket, mint terrorista támadásban. Egyszerűbb és kifizetődőbb lenne, ha a kormányok a terrorizmus elleni harcra költött pénz egy részét a közlekedésbiztonság erősítésére fordítanák.

A sajtót lassan két évtizede fojtogatja az internet, de a neves író szerint a lapok megtalálhatnák a módját, hogy visszavágjanak, és egyben nélkülözhetetlenné tegyék magukat az internet korában.

A kifinomult íráskészség egyre kevésbé számít társadalmi elvárásnak – sőt, lassan már az alapvető helyesírási szabályok ismerete sem. Az amerikai nyelvész szerint az írásbeliség háttérbe szorul, és helyét újra átveszi a szóbeliség kultúrája. De nincs ok az aggodalomra, nem veszítünk semmit.

A dzsihádista terror mindenekelőtt a muszlimok körében szedi áldozatait. Európa és Amerika sokmilliós muszlim népességének elsöprő többsége pedig egyáltalán nem támogatja a terrorizmust. E két okból bírálják Franciaországban és Spanyolországban azokat, akik a legutóbbi terrorcselekményekben a civilizációk harcának fellángolását látják.

Kínai kutatók kimutatták, hogy a férfiak minden érdek nélkül is elfogultak a szép nők iránt. Többet viselnek el tőlük, mint az úgynevezett csúnyáktól.

A hagyományos nemi szerepek változása nem csak a nőket érinti. A munka és a család összeegyeztetése a férfiak számára egyre komolyabb teher. Statisztikák szerint a világon mindenhol több az öngyilkos férfi mint a nő, amit kutatások a férfiakra nehezedő elvárásokkal magyaráznak.

A korábban a szólásszabadság élharcosainak számító egyetemek hovatovább a politikai korrektség zászlóshajóinak számítanak. A nyelvi rendőrség miatt lassan lehetetlen érdemi vitát folytatni az érzékeny kérdésekről. 

A Financial Times kolumnistája szerint a közös európai pénz bevezetése ideológiai szempontok alapján történt, és nem gazdasági megfontolásokat követve. Görögország csatlakozása az euróhoz tűzoltás volt. 

Egy dániai egyetem kutatói kimutatták, hogy az egynyelvű államokban általában nagyobb a jólét, mint a többnyelvűekben. A liberális londoni hetilap már-már mentegetőzve ismerteti a tanulmányt.

Az elharapódzó antiszemita erőszak megfékezése érdekében bajor képviselők kiterjesztenék a középiskolai holokausztoktatást. A kereszténydemokrata politikus vihart arat azzal, hogy kijelenti: a muszlim diákokat nem kellene kötelezni az oktatásban való részvételre.

Görögországot hiba úgy kezelni, mintha pont olyan volna, mint a nyugati államok. Válságát keleti örökségének köszönheti, és épp ezen az örökölt struktúrán feneklett meg a válságkezelés. Következésképp a feladat ennek a szerkezetnek a megbontása lenne.

A baloldal megdöntötte a hagyományos amerikai világszemlélet és közerkölcs számos képletét, és gyakorlatilag totális győzelmet aratott a fél évszázada zajló kultúrharcban. A konzervatív eszme mégis él, és valami olyasmit képvisel, ami Amerika szempontjából lényegbevágó.

A baloldali közgazdász, a Clinton kormány munkaügyi minisztere önvizsgálatot tart. Korábban adóemeléssel akarta enyhíteni az egyenlőtlenséget. Ma már belátja, ez az út nem járható. A globális nagyvállalati érdekérvényesítés gyengítéséhez az amerikai kisemberek összefogására van szükség.

Az egyetemi világ egyre inkább elszigeteli magát a szélesebb közbeszédtől. A tudományos szaklapokban megjelent cikkeket alig olvassák, a tudománynépszerűsítés pedig nem divatos. A média is megsínyli a tudósok elefántcsonttoronyba zárkózását.

A világ első számú demokráciájában ismét döntő szerepet játszik a pénz, de pont azoknak kellene szigorítani a kampányfinanszírozáson, akik ebben a rendszerben jutnak pozícióba. Ezenkívül más bajok is vannak a választási eljárással.

A tekintélyes közgazdászprofesszor szerint a nemzet gazdagsága nem a kiművelt fők sokaságában rejlik. Az iskolában eltöltött évek száma legalábbis nincs összefüggésben az egy főre jutó GDP-vel.

Miközben egyre több kritika éri Európában, a Facebook a fejlődő világ felé kacsingat. Ötmilliárd szegényt akar interneteléréssel ellátni. A német publicista szerint a jótékonykodásként tálalt gesztus a gyarmatosító piacszerzés módszerét követi.