Egy áprilisi kínai embrió-kísérlet kapcsán kiújult a génsebészet körüli etikai vita. Az oxfordi orvosetika professzor és az amerikai pszichológus szerint eltúlzottak és alaptalanok a génsebészettel kapcsolatos félelmek. Sőt, egyenesen erkölcsi kötelességünk a génmódosítások kontrollált alkalmazása.

A 20. századi jóléti állam halott: aláásta a digitális forradalom — állítja két francia baloldali közgazdász. Az elszegényedés és az egyenlőtlenség növekedése azonban mégsem szükségszerű. A skandináv modell segíthet.

A baloldali osztrák filozófus szerint a Szabadságpárt előretörése nem tudható be pusztán a rasszista előítéletek megerősödésének. Az idegen kultúráktól való félelem szerinte abból fakad, hogy válságba került a jóléti állam talaján létrejött egyenlőség-identitás.

Akármilyen meglepő is, az amerikai alkotmányos rendszert bizony a monarchiáról mintázták. Ez még nem lenne baj, de az erős elnök nem képes a törvényhozás nélkül kormányozni, márpedig ha e két fél nem tud megegyezni, akkor a rendszer megbénul.

Kanadában a konzervatívok utolsó aduja volt a vesztésre álló választási versenyfutásban, hogy korlátozzák a nők arcát elfedő ruhadarabok viselését. Meggyőző érvek szólnak álláspontjuk mellett, de ellene nemkülönben.

Amerika ázsiai származású polgárai úgy érzik, hátrányos megkülönböztetés éri őket az egyetemi felvételiknél. Szervezeteket hoznak létre, hogy kollektíve tiltakozzanak.

A bevándorlás globális szinten gazdasági szempontból pozitív – állítja az amerikai szerző. Ám a bevándorlás előnyei egyenlőtlenül oszlanak el. A migránsok természetesen jól járnak, de a befogadó társadalmakban nőhet az egyenlőtlenség.

Az illegális bevándorlók, bár nem szavazhatnak, jelentősen befolyásolják az elektori kollégium helyeinek elosztását, és vele az amerikai elnökválasztás kimenetelét – a Demokrata Párt javára.

Az amerikai konzervatív elit elborzadva tapasztalja, milyen könnyű demagógiával versenyképessé válni az elnökválasztás előcsatározásai során. Az ókortörténész attól tart, hogy Amerika a fejlettebb római típusú köztársasági berendezkedéstől az athéni tömegdemokrácia felé fordul.

A kapitalizmus fejlődése évtizedeken át cáfolta Marxnak azt az alapvető tételét, hogy a tőkések és a proletárok között törvényszerűen egyre nő a szakadék. Ehelyett Nyugaton egyre erősödött a középosztály. Újabban azonban nőnek a jövedelmi különbségek, és a középosztály lecsúszóban van.

Tizenöt éve sokan készpénznek vették, hogy az internet megöli a kultúrát. Ha mindent le lehet tölteni ingyen, akkor a zenészek, a filmesek és az írók álla felkopik. Nem így lett: ma sokkal jövedelmezőbb a szórakoztatás és a művészet, mint másfél évtizede.

A neves holokauszt-kutató szerint könnyelműség kizárni egy újabb népirtás lehetőségét. Néhány évtized alatt az alapvető emberi ösztönök keveset változnak. Ha a globális felmelegedés miatt beköszönt az egzisztenciális szűkösség kora, új hitlerek léphetnek színre.

A tömeges bevándorlással Európát is elérte Amerika sorsa, de másként reagál. A kanadai professzor szerint Izrael példáját kellene követnie, amiben lehet. Ezen kívül a kibocsátó országokkal is egészen másként kellene bánnia, mint eddig.

Az amerikai guru szerint az internet és a közösségi média a durva, demagóg és gyűlölködő retorikának kedvez a józan érveléssel és mérsékelt hangnemmel szemben. A politikusok pedig igazodnak a hírfogyasztási szokások átalakulásához.

Németországnak szüksége van bevándorlókra. De az eddig követett politika nem csökkenti a bevándorlás kockázatait, ellenben megakadályozza, hogy az ország kihasználja az előnyeit.

A menekültügy erkölcsi kérdés is, de nem csak az. Aki pedig a holokauszthoz hasonlítja a mai történéseket, több szempontból is téved – figyelmeztet az amerikai konzervatív szerző.

A huszadik századi véres nacionalizmusok miatt a liberálisok a nemzeti érzést a xenofóbia és a sovinizmus előszobájának tartják. Az amerikai politológus szerint nem így áll a helyzet: a nemzeti büszkeség és különbözőség érzése nem feltétlen jár együtt felsőbbrendűséggel és a más nemzetektől való félelemmel.

A német publicista szerint a radikális baloldali pártok is egyre többet beszélnek a nemzeti szuverenitás és általában a nemzeti szempontok fontosságáról. EU-ellenességben lassan már a szélsőjobbal versengenek.

A liberális történész-politológus úgy látja, hogy a nyugati liberális demokráciák nem lesznek képesek megfelelő választ adni a kor nagy kihívásaira, és ennek nem a vezetők alkalmatlansága az oka, hanem maga a modern demokrácia szerkezete, és az embereket egyesítő közös eszmék hiánya.

A háborúellenes baloldali szerző szerint a 2001. szeptember 11-i terrortámadással Oszama Bin Laden elérte célját. Amerika elárulta alapértékeit, jelentősen korlátozta a szabadságjogokat, lángba és káoszba borította a Közel-Keletet, előkészítve ezzel az Iszlám Állam térnyerését, ami pedig a menekülthullámhoz vezetett.