A Nyílt Társadalom Alapítvány oroszországi betiltásának kommunista ötlete mögött talán kormánypárti óhaj rejlik, mindenesetre több lenne a kára, mint a haszna. Az agyakért és a lelkekért zajló háborúban sokkal többet ér, ha nem sajnálják a pénzt a kultúrától és a tudománytól.

Márciusban múlt 2059 éve, hogy merénylői versengő tülekedésben, huszonhárom késszúrással megölték Julius Caesart. A világtörténelem leghíresebb politikai merénylete máig ható tanulságokkal szolgál, amelyekből a mai amerikai demokráciának is tanulnia kell, ha fenn akar maradni.

Amerika a nemzetközi szervezeteket, a globális nagyvállalatokat és a befolyásos civileket is felhasználja hegemóniájának fenntartására. Habár gazdasági és katonai befolyása csökken, Washington még mindig morális tekintély – állítja a FIFA-botrány kapcsán a tekintélyes brit elemző.

A múlt század közepének világi felszabadító mozgalmai az elnyomás eszközének tekintették a vallást, és ki akarták iktatni a közéletből. Kiderült azonban, hogy a vallás nem valami kívülről a népre erőltetett valami, hanem a népi kultúra szerves része. A világias baloldali tudós tanácstalanul szemléli, mi lett a neki egykor oly kedves felszabadító mozgalmakból.

Nyugaton az életszínvonal szinte szakadatlan emelkedésének évtizedei után egyre nyilvánvalóbb az egy helyben topogás, és ennek következtében az elitek tekintélye alaposan megkopott. Emiatt egyrészt maguk is a korábbinál jobban udvarolnak a közízlésnek, másrészt pedig a kifejezetten populista pártok hatalomátvétele fenyeget.

A híres amerikai erőszak-kutató pszichológus szerint az atyai szigor hiánya és az elnőiesedő nevelés pusztító hatással van a fiúkra. Valódi kihívások nélkül a fiúk pótcselekvésekbe menekülnek.

A kapitalizmusnak nem csak a jövőjével kapcsolatban vetődnek fel súlyos dilemmák, de a múltja sem tisztázott. Ismét divatosak a kapitalizmust az illiberális imperializmusból és a kizsákmányolásból levezető elméletek.

Eurázsiában egyre nagyobb a bizonytalanság, és mivel az Egyesült Államok is az érintett felek közé tartozik, a világpolitika állapota is bizonytalanabb, mint korábban. Mi sem természetesebb – írja a tekintélyes stratégiai elemző –, hiszen minden nagy biztonsági rendszer csődöt mond, ha megváltoznak a körülmények, amelyek létrehozták.

Viselkedési közgazdászok végre tudományos alapon is igazolják, amit mindig is tudtunk: a nélkülözés rontja a kognitív képességeket. A kormányok végre most már tudományos alapon ösztökélhetik a szegényeket a megfelelő viselkedésre és döntésre.

A gazdasági válság óta a fejlődő országokban jelentősen visszaesett a multinacionális nagyvállalatok nyeresége. Az amerikai gazdasági szakíró szerint a fejlődő országok kormányai piacvédő intézkedésekkel hozzák helyzetbe a hazai termelőket és ipart.

Az „auschwitzi könyvelő”, aki bíróság előtt áll Németországban, nyilván nem kap letöltendő börtönbüntetést 94 éves korában. Az ítélet jelképes jelentőségű lesz. Ha elítélik, akkor a bíróság azt mondja ki, hogy mindenki bűnös, aki részt vett a holokausztban.

Irán vezetésével látványos síita térhódítás folyik a Közel-Keleten, de hosszabb távon a szunniták pozíciója erősebb, és Irán belső helyzete sem olyan szilárd, hogy a síita térnyerés biztonsággal folytatódhatna.

A neves archeológus gyanítja, hogy az emberi rasszok között nemcsak szemre van különbség, hanem lélektani alkat dolgában is, és ezt a tudósok egyszerűen nem merik kutatni, mert félnek, hogy azonnal rasszistának minősülnének.

Amerikában a városok ipartalanítása nyomán ott maradt munka és perspektíva nélkül több millió ember, javarészt afroamerikaiak, akik nagyobb felfordulást is fognak még okozni a baltimore-inál, hacsak valaki nem teremt nekik munkahelyeket.

A brit választási rendszer aránytalan, és egyúttal erősíti a társdalom megosztottságát – kommentálják neves politológusok a parlamenti választás eredményét. A tisztán egyéni választókerületi rendszer a vesztes pártok megújulását is megnehezíti.

A minden állampolgárnak alanyi jogon járó alapjövedelem manapság többnyire a baloldal ígéretlistáján szerepel. Az ismert gazdasági szakíró viszont a brit jobboldalnak ajánlja megfontolásra. Az alapjövedelem bevezetése hatékony eszköz a szegénység elleni harcban, ráadásul csökkenti a bürokráciát.

Ha így megy tovább, Afrikában száz év múlva négy-ötmilliárd embernek kellene lennie. Nem lesz, mert valaminek történnie kell. Például milliárdos méretű kirajzásnak. Ha a Nyugat nem akar megoldhatatlan problémákat magának, akkor tennie kell valamit az afrikai születésszám csökkentéséért – állítja az amerikai konzervatív szerző.

A demokratikus társadalom elítéli a faji, a vallási és a nemi diszkriminációt. A nőkkel szembeni vallási alapú előítéleteket azonban megtűri. Az amerikai publicista szerint ideje lenne változtatni ezen.

Korunk legközkedveltebb közgazdásza csatlakozik azokhoz, akik szerint a nagy államadósság egyszerűen visszafizethetetlen, és a behajtás erőszakolásának nagyobb a kára, mint a haszna. Különösen Németországtól és Franciaországtól veszi rossz néven az adósságbehajtást.

A német publicista szerint hiába a nagy erkölcsi felháborodás és fogadkozás, az európai menekültpolitika az újabb több száz vízbefúlt tragédiája után sem változik, és nem lesz jobb a menekültek helyzete.