Az amerikai tudós szerint az Európai Unió válsága a tagállamok birodalmi múltjában gyökerező eltérő civilizációs értékekre vezethető vissza. De akkor mi magyarázza a nemzetállamokkal szembeni bizalmi válságot?

A washingtoni republikánus elit a társadalomban keresi a hibát, amiért pártjának népe a körön kívüli szabálytalan Donald Trumpot jelölte elnöknek. A liberális lap konzervatív publicistája szerint az általános bizalomhiány és félelem nyit utat a megosztó politikusoknak.

Az amerikai írónő hevesen bírálja a haladó politikai korrektséget, amelynek képviselői a szépirodalmat az identitáspolitika és a kulturális imperializmus szemüvegén keresztül olvassák. Kritikusa tajtékzik, és a faji felsőbbrendűség népszerűsítésével vádolja. A liberális multikulturalizmus hívét pedig megdöbbenti, hogy a haladó tábor határőrizetet gyakorol az identitás védelmében.

Erőszakos és toleráns emberek minden nagyobb politikai táborban egyaránt akadnak, csakúgy, mint neurotikusok és pszichopaták. Bármily gyakori is, merő tévedés minden olyan ‘tudományos’ állítás, amely a személyiségjegyeket összeköti a politikai hovatartozással.

Liberális és konzervatív recenzensek egyaránt elismerőleg nyilatkoznak a tekintélyes Kelet-Európa történész új könyvéről, amelyben a szólásszabadság 19. századi elvei mellett tör lándzsát. A haladó baloldali kritikus azonban etnocentrizmussal vádolja, és állami médiát követel a véleményszabadság nevében.

A progresszív baloldalon is egyre divatosabb a nacionalizmus. A korábban piacbarát és globalizáció-párti nézeteiről ismert közgazdász, Clinton egykori pénzügyminisztere és Obama gazdasági főtanácsadója is úgy gondolja, hogy a „felelőtlen” jobboldali nacionalizmus csak „felelősségteljes nacionalizmussal” győzhető le.

A demokráciák kikezdhetetlen alapelve, hogy a népnek joga van dönteni arról, ki irányítsa az országot és hogyan. Ez a felfogás azonban ugyanolyan önkényes, mint az a régebbi, miszerint a királynak Isten adta joga van az uralkodásra. Az amerikai politikai filozófus az írástudók államát, az episztokráciát javallja demokrácia helyett.

Az amerikai liberális magazin szerint a szegénység és a leszakadás elleni csatát a fogamzásgátlással lehet megnyerni. Nem Afrikában, hanem az Egyesült Államokban.

Egyre több közgazdász támogatja a munkaidő jelentős csökkentésének ötletét. A munkaidő rövidítése fokozná a termelés hatékonyságát, erősítené az egyenlőséget, csökkentené a környezetszennyezést, javítaná a nők helyzetét és mentálhigiénés szempontból is előnyös lenne.

Az Egyesült Államok századának vége, Amerikának osztoznia kell a gazdasági és a katonai hatalmon más, kontinensnyi hatalmakkal – jósolja az ikonoklaszta elemző. És mivel azok más ideológiai és politikai rendszert képviselnek, a világ társadalmi berendezkedés dolgában is sokszínű marad.

A tavaly elhunyt tekintélyes angol történész holokauszt-monográfiájában amellett érvel, hogy a holokauszt megértéséhez nem elég az antiszemitizmus feltárása. A népirtás ugyan nem történt volna meg a zsidók jogfosztása és a széles körben elterjedt előítéletek nélkül, ám a közvetlen kiváltó ok a háború alakulása volt.

Korunk gyors technikai változásai nagy egyenlőtlenséget teremtenek a társadalomban, és az átalakulás vesztesei vannak többen. Ezért aratnak a populistának tekintett pártok, és ennél sokkal nagyobb bajok is lehetnek, ha a döntéshozók nem térnek észre.

A népszerű közösségi oldal olyan oldalakat és hozzászólásokat is letilt, amelyek nem ütköznek törvénybe. A német baloldali liberális lap szerint még ennél is aggályosabb, hogy a német kormánnyal együttműködve politikailag elfogultan cenzúráz.

Az egyetemek egyre szigorúbb szabályokat hoznak a szexuális erőszak és zaklatás felszámolása érdekében. Amerikai felsőoktatási szakírók és feminista jogászok szerint az egyetemek átestek a ló másik oldalára: a zaklatás túlzottan tág értelmezése igazságtalan és káros.

A fejlett világban a képzett vezető rétegek egyre kevésbé érzik úgy, hogy egy közösségbe tartoznak a választóikkal. A konzervatív szerző szerint ezzel magyarázható, hogy tárt karokkal fogadják a menedékkérők tömegeit – a nagy többség számlájára.

A gépesítés nem csak növeli a gazdasági egyenlőtlenséget, hanem magát a demokráciát veszélyezteti. Ha a gazdagok jólétét és biztonságát gépek garantálják, akkor végképp nem áll majd érdekükben az újraelosztás. Márpedig ha nem növeljük az újraelosztást, a társadalom szétszakad, és a demokrácia véget ér – vélik amerikai szerzők.

Az ukrán származású publicista szerint a közbeszéd egyre inkább posztmodern performanszhoz hasonlít. Az objektív igazság csak egy a lehetséges narratívák közül. A jövő a trollpolitikusoké.

Amerika közel-keleti kudarcait nem egy-két hibás kormányzati helyzetelemzés idézte elő, hanem egy mítosz, amely nagyjából száz éve áthatja az amerikai külpolitikát, és amely abban foglalható össze, hogy Amerikának civilizációs küldetése van a világban.

Az ikonoklaszta amerikai publicista szerint az egyszerű emberek azért gondolják az értelmiségről, hogy más világban él, mert valóban más világban él.

Az elmúlt évben drámaian megnőtt azon amerikaiak aránya, akik szerint az etnikai helyzet jelentősen romlik. Az okok tekintetében azonban már nincs konszenzus. A fehérek egyre inkább úgy érzik, ők maguk, mintsem a feketék az előítéletek kárvallottjai.