Franciaország eső számú konzervatív napilapja védelmébe veszi a bevándorlás-ellenes Nemzeti Front vezérét baloldali ellenfeleivel szemben, mert az identitásukért aggódó franciák képviselőjének tartja. Eddig a mérsékelt jobboldali sajtó elfogadhatatlannak minősítette a radikális jobboldal vezetőjének politikáját.

A svájci szociológus szerint a hagyományos maszkulin erények rehabilitálása nélkül a férfiak jelentős része szerep- és identitászavaros életre van kárhoztatva. A női egyenjogúság és a gazdasági technológia átalakulása nem kedvez a férfiasságnak.

A Kreml finoman szólva is ambivalens viszonyt ápol az 1917-es forradalommal. Elvben nosztalgiával tekint a cári Oroszországra, és elutasítja a forradalmat. Ugyanakkor a kommunizmussal és a Szovjetunióval kapcsolatos érzelmekkel sem mehet szembe.

Fukuyama talán elhamarkodottan kiáltotta ki a történelem végét, de azt megsejtette, hogy eljöhet az idő, amikor tettvágytól duzzadó személyiségek az elégedetlenek élére állnak, és hatalomra kerülnek. Nem mintha a múltban ez nem történt volna már meg számtalanszor.

Az amerikai liberális elemző szerint a vallás csökkenésével összhangban nő a rendszerellenesség és az előítéletesség. A jobb- és a baloldal közötti ideológiai szembenállás a szekularizáció hatására sem szűnik meg, sőt, erősödik.

Az indiai író-politikus szembeszáll a klasszikus gyarmati nosztalgiával. Azt az immár szintén klasszikus álláspontot képviseli, hogy a Brit Birodalom kizsákmányolást és elnyomást jelentett Indiában, demokráciát és fejlődést legfeljebb mellékhatásában, a függetlenség kivívása után.

Trump elnök és az államapparátus nyilvánvaló konfliktusainak láttán Amerikában döbbenten fedezik fel, hogy létezik egy úgynevezett „mélyállam”, amely képes gáncsot vetni a választott elnöknek. Pedig a mélyállam az amerikai alkotmányos rendszer közismert, bár nem problémamentes része.

A Kína felé nyitás és az olcsó kínai áruk beáramlása erősíti a gazdasági nacionalizmus iránti rokonszenvet. Minél többen dolgoznak a kínai importtal vetélkedő szektorokban, annál erősebb a választók jobbratolódása – állítja egy friss kutatás.

A közösségelvű szociológus szerint a jóléti társadalom válságának leküzdéséhez kulturális forradalom szükséges: az individualista értékek és a fogyasztói társadalom meghaladása, spirituális megújulás és törzsi szolidaritás.

Szocsitól Vlagyivosztokig nagy ünnepségeket tartottak abból az alkalomból, hogy a Krím három éve „visszatért” Oroszország kebelébe. A Nyugat a félsziget jogsértő bekebelezésének évfordulójára emlékezik. A moszkvai politikus és elemző szerint a nézeteltérés hátterében a nemzetközi jog fellazulása áll.

A német kormány példátlan szigorral próbál gátat szabni az internetes gyűlölködésnek és az álhírek terjedésének. Bírálói szerint a szándék nemes, csakhogy a drákói szigor új fejezetet nyitna a szólásszabadság korlátozásában.

Az amerikai elemző a képviseleti demokrácia működéséhez elengedhetetlennek tartja az elittel szembeni bizalmatlanságot. De úgy véli, átestünk a ló másik oldalára: a teljes bizalomhiányban nem lehetséges a demokratikus kormányzás.

Amerikában baloldali zsidó körök az antiszemitizmus szinte példátlan terjedését vizionálják, és mindezt Trump elnök számlájára írják. A Washington Post vendégszerzője alaptalannak minősíti a látleletet, és furcsállja, hogy az antiszemitizmus miatt aggódók a növekvő arab bevándorlástól nem tartanak.

Scott Fitzgerald állítólag azt mondta Ernest Hemigwaynek, hogy „a gazdagok mások, mint mi”, amire Hemingway így felelt: „igen, több pénzük van”. Egyre több kutatás sugallja, hogy Fitzgeraldnak volt igaza. A vagyon megváltoztatja az embert.

A német iszlámtudós szerint nincs sok értelme az iszlám vallás és az erőszak viszonyát általánosságban vizsgálni. Inkább azt kell megérteni, miért olyan vonzó a nyugaton szocializálódott bevándorló fiatalok számára a szalafita eszmékkel vegyített politikai radikalizmus.

Az amerikai liberális publicista szerint a segélyezés nem helyettesítheti a munkát: a munka ugyanis az önbecsülés forrása. De nem volt ez mindig így, és lehet, hogy a robotok elterjedésével visszatérünk a 19. század előtti társadalmi normákhoz.

A vallástól elforduló embereknek is van igényük a spiritualitásra. Sokszor tudománytalan balhitekben, vagy zárt csoportokhoz való tartozásban találják meg a vallás pótlékát. A zárt csoportkultúra pedig árt a közéletnek és a tudománynak.

Az oxfordi jogászprofesszor szerint nem igaz, hogy a határok létezése ellentétes a liberális elvekkel. A menekülteken az adott társadalom teherbíró képességének arányában segíteni kell. De a gazdasági bevándorlók befogadása nem erkölcsi kötelességünk.

A közhatalomnak csak korlátozott lehetősége van a gazdasági növekedés meggyorsítására, következésképp a jólét növelésére is. A nyugati világ lakói mégis ezt várják a kormányoktól, és a politikusok nem is fukarkodnak az ilyen ígéretekkel.

A milliárdos profitot termelő közösségi oldal alapítója a közösségek fontosságáról prédikál. Ahelyett, hogy egy kis pénzzel támogatná az egyebek között a saját vállalkozása által meggyengített regionális sajtó fennmaradását.