Az amerikai külpolitika sorozatos rossz döntései két neves szerzőt arra indítottak, hogy történész szakértők alkalmazását javasolják a mindenkori elnöknek. Bírálójuk szerint a történelem ismerete hasznos ugyan, de más ember kell a tudományhoz, és más a politikához.

A nagyüzemi csalók, bennfentes kereskedők és könyvhamisítók semmivel sem bűnöznek megfontoltabban, mint a közönséges rablók és erőszaktevők. Tévedés volt azt hinni, hogy alaposan meghányják-vetik a várható hasznot és a kockázatot.

Szexuális forradalom ide, szabadosság oda, a házasságtörés továbbra is morális tabunak számít a nyugati világban. A neves párterapeuta szerint ez moralizáló és káros felfogás, elterjedésének oka pedig a házasság intézményének átalakulása.

A népszerű public intellectual szarkasztikus cikkben ostorozza a haladó értelmiséget, mondván, hogy a hivatásos véleményvezérek könnyen osztják az észt, hiszen nem a saját bőrüket viszik a vásárra.

A lexikális ismereteket nem célszerű feláldozni a kritikai gondolkodás oltárán. A brit oktatási szakember szerint a gondolkodás tudománya tételes tudás nélkül nem elsajátítható, sőt nem is értelmezhető.

Kritikusai szerint a politikai korrektség a liberális véleménydiktatúra és az ellenfél elhallgattatásának eszköze. Igen ám, csakhogy a politikai korrektség jobboldali bírálói sem kevésbé dogmatikusak: ők is meg akarják úszni az érdemi vitát, és ők is démonizálják az ellenfelet. Ráadásul ők is identitáspolitikát folytatnak.

Bár Donald Trump még hivatalba sem lépett, a tekintélyes skót konzervatív történész máris azt találgatja, milyen is lesz majd a megválasztott elnök külpolitikai doktrínája. Kissinger véleményére alapozva azt jósolja, hogy új világrend köszönt be. A nagy vesztes Európa lehet.

Vannak szentnek számító ügyek, amelyeknek még egy részletkérdésében sem ajánlatos más véleményen lenni, mert tönkreteszik az embert. Az amerikai kutató szakterületet váltott, mert a vezető lapok lehetetlenné tették, és köszöni, jól van.

Kritikusai eddig egyebek között populista ígéretei miatt ostorozták Donald Trumpot. Most viszont, kormányzati terveinek napvilágra kerülésével egyre inkább azért bírálják, mert nem eléggé populista.

Az amerikai pszichológus kutatásai szerint a racionális mérlegelés csökkenti az önzetlen cselekvés esélyét. Minél inkább lehetőségünk van egyéni érdekünk alapos latolgatására, annál valószínűtlenebb, hogy áldozatot vállalunk a közjó érdekében.

A politikai korrektség liberális kritikusa szomorúan állapítja meg, hogy a liberálisok maguk tették elnökké a neki ellenszenves Donald Trumpot, mivel túlzott elvárásaikat erkölcsi kötelességgé tették, és leszóltak mindenkit, aki nem követte őket.

Miért szavaznak a fehér munkások a milliárdos üzletemberre? Miért az értelmiséget utálják, és nem az igazán gazdagokat? Azért, mert a vagyoni különbségek ellenére a kispolgári mentalitású munkások kulturális szempontból közelebb állnak a gazdagokhoz, mint a progresszív értelmiséghez.

Az interneten terjedő álhírek és összeesküvés-elméletek hovatovább a demokratikus politikát veszélyeztetik. Az amerikai techguru mindazonáltal óva int attól, hogy szakértőkre vagy algoritmusokra bízzuk az álhírek kiszűrését. A demokráciát nem lehet cenzorokkal őriztetni.

A brit politológus szerint a liberális demokrácia bizonyos társadalmak fejlődésének terméke, és nem telepíthető át egészen más struktúrájú társadalmakba. Oroszországgal szemben például a hűvös pragmatizmus az ajánlott magatartás, nem az elvi politizálás.

Az amerikai szociológus szerint az élet egyre több területén elterjedő számszerűsített teljesítménymérésnek több a kára, mint a haszna. Szorongást kelt az egyénben és fokozza a társadalmi egyenlőtlenséget. A menedzserkaszt persze azért jól jár vele.

Az angol filozófus szerint nem igaz, hogy a jobb- és baloldali populizmusok hívei elvetik az alapvető liberális értékeket. Ám ha a liberális értelmiség nem ismeri fel, hogy a szabad társadalmak és a jólét erős államot igényel, akkor maradék befolyását is könnyen elveszítheti.

A tekintélyes baloldali publicista a liberális individualizmus kultúráját teszi felelőssé a fóbiák és a lelki betegségek modern járványáért. Úgy véli, az elmagányosodásból fakadó bajok gyógyításához világnézeti szemléletváltásra van szükség.

A fejlett országokat irányító értelmiségiek mélységesen megvetik a többséget. Ez ütött vissza a Brexit-népszavazás, illetve legutóbb Trump győzelme esetében. A brit neurobiológus szerint az értelmiség gőgje nemcsak hogy nem kifizetődő, hanem téves is.

Két tekintélyes pszichológus szerint a demokrácia próbája nem a választás, hanem ami utána jön. Vajon képes lesz-e Amerika megbékélni és betemetni az árkokat a rendkívül megosztó és durva kampány után?

Európa és Amerika húsz éve vitatkozik a génkezelt növénytermesztés előnyeiről és hátrányairól. A liberális amerikai napilap megpróbált utánajárni, hogy mennyi valósult meg a génkezelt termények remélt áldásaiból. Nem sok.