Tizenöt filozófus afféle kiáltványban óv attól, hogy az egyenlőség nevében felrúgjunk minden hierarchiát. Mint annyi minden, a tekintély is olyan jószág, amely megfelelő mértékben nélkülözhetetlen, de ha túlzásba visszük, káros.

Húsz éve, az internet hajnalán a haladó techno-optimisták még ellenezték az állami beavatkozást, mondván, hogy az internet szabályozása gyengíti a demokráciát. Ma már másképp látják: egyre inkább technokrata internetóriásokra és algoritmusokra bíznák a politikát.

Az önkritikus baloldali mozgalmár-szociológus szerint azért buknak el a baloldali szerveződések, mert az ideológiai purizmus nevében lemondanak a széles társadalmi bázis kiépítéséről. Az áttöréshez több kell, javasolja az Alinsky-stratégiát újragondoló szerző.

Az angol filozófus szerint az örök élet lehetőségével kecsegtető áltudományos mozgalmak népszerűsége jelzi, hogy az ember a vallás után is vágyik a transzcendenciára. És nem biztos, hogy ezen vágy kiélésének formái előbbre valók, mint a vallás.

A franciaországi elnökválasztás szembeszökő tanulsága, hogy a hagyományos pártrendszer megrendült. De hogy ebből mi következik a jövőre nézve, arról erősen megoszlanak a vélemények. A francia történész a centrista politikába veti reményét, két észak-amerikai elemző viszont nem vár áttörést a mai elitektől, a globalizáció nyerteseitől.

Az elmúlt években egyre növekvő elitellenesség a pártokkal szembeni bizalmat is megroppantotta. Ennek a populista demokrácia hívei minden bizonnyal örülnek, a liberális demokrácia hívei viszont annál kevésbé.

A tudós-értelmiség közéleti szerepét egyre inkább gyors reagálású véleményvezérek veszik át. A társadalmi polarizáció és az elitellenesség miatt a public intellectual és a kritikai gondolkozás jelentősége folyamatosan csökken – írja új könyvében a tekintélyes amerikai külpolitikai szakértő.

Egy baloldali közgazdász könyvet írt arról, hogy Amerika kezdi egy elmaradott ország képét mutatni. A mű szintén baloldali ismertetője a tehetősek megadóztatásában és a leszakadók nagyvonalú támogatásában látja a kiutat.

Az emberek többsége túlzottan nagynak tartja a fejlett társadalmakban kialakult egyenlőtlenséget. De ez nem jelenti, hogy a szigorú egalitárius felfogást támogatnák.

A kettős állampolgárság és a külhoni szavazás az elmúlt évtizedekben egyre inkább normává vált Európában. A török népszavazás kapcsán azonban újra előkerültek a többes lojalitással kapcsolatos félelmek.

Dagesztánban legalább ezerötszáz kamionsofőr sztrájkol az útdíjrendszer ellen. A moszkvai elemző szerint személyükben az átláthatatlan viszonyok ősi társadalma lázong a modern törvényesség ellen.

A tudomány megalkotta a mesterséges intelligenciát. A teremtmény hovatovább olyan sikeres, hogy már teremtője sem pontosan tudja követni és felfogni működését. A végén még valósággá válik a tudományos-fantasztikus irodalom világa.

Az amerikai publicista furcsállja, hogy a szíriai gáztámadás sokkal nagyobb felháborodást váltott ki, mint a sokszorta több ember halálát okozó bombatámadások. Két katonai szakértő szerint van észszerű magyarázat.

Két nagynevű olasz tudós azt javasolja, hogy az európai polgárok közvetlen választás útján közös elnököt válasszanak maguknak. Ahhoz azonban, hogy Európa kikerüljön a mai kátyúból, ez nem elég: vissza kellene találnia az európaiak közös identitásához.

Az amerikai kultúrtörténész szerint a modern ember létállapotának sajátossága az állandó bűntudat. Azért divatos az identitáspolitika és a nemzeti sérelmi politika, mert a szekuláris világban leginkább úgy tudunk feloldozást nyerni vélt avagy valós bűneink alól, ha magunkat is áldozatnak állítjuk be.

Franciaország eső számú konzervatív napilapja védelmébe veszi a bevándorlás-ellenes Nemzeti Front vezérét baloldali ellenfeleivel szemben, mert az identitásukért aggódó franciák képviselőjének tartja. Eddig a mérsékelt jobboldali sajtó elfogadhatatlannak minősítette a radikális jobboldal vezetőjének politikáját.

A svájci szociológus szerint a hagyományos maszkulin erények rehabilitálása nélkül a férfiak jelentős része szerep- és identitászavaros életre van kárhoztatva. A női egyenjogúság és a gazdasági technológia átalakulása nem kedvez a férfiasságnak.

A Kreml finoman szólva is ambivalens viszonyt ápol az 1917-es forradalommal. Elvben nosztalgiával tekint a cári Oroszországra, és elutasítja a forradalmat. Ugyanakkor a kommunizmussal és a Szovjetunióval kapcsolatos érzelmekkel sem mehet szembe.

Fukuyama talán elhamarkodottan kiáltotta ki a történelem végét, de azt megsejtette, hogy eljöhet az idő, amikor tettvágytól duzzadó személyiségek az elégedetlenek élére állnak, és hatalomra kerülnek. Nem mintha a múltban ez nem történt volna már meg számtalanszor.

Az amerikai liberális elemző szerint a vallás csökkenésével összhangban nő a rendszerellenesség és az előítéletesség. A jobb- és a baloldal közötti ideológiai szembenállás a szekularizáció hatására sem szűnik meg, sőt, erősödik.