A darwini természetes szelekció nagyrészt megmagyarázza a férfiak és a nők eltérő társadalmi helyzetét, véli a brit kutató. Elismeri viszont, hogy a nemek közötti gazdasági szerepmegosztás igazságtalan és káros. Megoldást is javasol.

Sokan gondolják, hogy a gazdasági válság növeli a nemzetállam jelentőségét. Csakhogy a szuverenitás és az önrendelkezés igénye nemcsak nemzetállami szinten erősödik, hanem a régiókban is. A végén lehet, hogy nem az európai integráció, hanem a regionális dezintegráció lesz a nemzetállam veszte.

Az Egyesült Államok csökkenő részesedése a nemzetközi fegyverkereskedelemben szűkíti Washington külpolitikai lehetőségeit és egyes régiók stabilitását is felboríthatja.

Elvben persze egyértelmű, hogy sem az elitet, sem a munkásokat nem helyes megvetni és szégyenpadra ültetni. Az amerikai elnökválasztási kampányban azonban mindkét fél védelemre szorul.

Két Amerikában is működő olasz közgazdászprofesszor azt javasolja, hogy tegyék fizetőssé az állami oktatást és az egészségügyet, mert a népesség öregedése fenntarthatatlanná teszi a mai rendszert.

Katolikus elemzők ellenzik a melegházasság tervezett törvénybe iktatását, a meleg párok örökbefogadása ellen pedig egyenesen tiltakoznak. Baloldali vitapartnereik viszont keveslik a tervezett változásokat.

A gazdasági válságot az okozta, hogy az Amerikát vezető elit tagjai a kiemelkedésre alkalmasak, nem a problémák felismerésére és kezelésére – írja a liberális szerző, és egalitáriusabb rendszert javasol. A konzervatív recenzens szerint elit mindig lesz.

Olaszország húsz év után alighanem visszatér a többé-kevésbé arányos választási rendszerhez. Hogy ezzel nő-e a kis pártok szerepe, arról megoszlanak a vélemények. Abban viszont egyetértenek a politikai elemzők, hogy a kis pártok túlzott szerepe veszélyezteti a stabilitást.

A társadalom- és a humántudományok terén is egyre divatosabb a természettudományos módszerek alkalmazása. Félő azonban, hogy a tudományosság látszatát keltő statisztikai módszerek alkalmazása puszta sarlatánsággá degradálja a szellemtudományokat.

A gazdasági válság nem pusztán a túlzott hitelezés következménye, hanem egy átfogóbb globális átalakulás folyománya, állítja két brit társadalomtudós. Szerintük a globalizáció újabb hulláma indult el, amely leginkább a fejlett társadalmak középosztályait fogja sújtani.

A múlt század nagy amerikai magánalapítványai a szövetségi állam helyett láttak el fontos feladatokat belföldön és külföldön. A baloldali szerző szerint a mindenkori vezető osztályok értékrendjét igyekeztek érvényesíteni.

A kiberdemokraták az internettől és a közösségi oldalaktól várják a demokrácia felpezsdítését, a kétpártrendszer meghaladását. A polgárokat azonban egyelőre nem hozza lázba a kezdeményezés. A netizeneket ez sem kedvetleníti el.

Aki azt hitte, hogy a demokrácia, a gazdasági fejlődés és a kereskedelem háttérbe szorítja az ősi nemzeti ellentéteket, tévedett. Kelet-Ázsiában sem akar alábbhagyni a nacionalizmus.

A szupergazdagok nem éreznek közösséget hazájuk népével. Külön világban élnek, és gond nélkül viszik tőkéjüket más országba. Ráadásul kezükben van Amerika mindkét nagy pártja – írja – nem egy marxista, hanem egy volt republikánus kongresszusi tanácsadó.

A baloldali lap azzal vádolja a kormányt, hogy csak szavakban támogatja a fogyatékkal élőket. Miközben a miniszterelnök a paralimpikonok teljesítményét méltatja, kormánya félmillió mozgáskorlátozottól vonná meg a rokkantsági támogatást.

A feminizmus győzelme ellenére a nők továbbra is hátrányos helyzetben vannak. A valódi egyenjogúsághoz a családellenes kultúra megváltoztatása szükséges – állítja az ismert liberális professzor asszony.

A mai amerikaiak már nem hihetik, és nem is hiszik, hogy gyermekeik jobban élnek majd, mint ők. Egy ötvenéves korszak ért véget. Ez még nem katasztrófa, de a társadalmi következmények veszedelmesek lehetnek.

Rohamosan apad a hagyományos tömegpártok taglétszáma a fejlett világ demokráciáiban. A folyamat azonban nem feltétlenül vezet a nagy pártok elgyengüléséhez: könnyebb irányítás, demokratikusabb belső szelekció és a tagság növekvő szerepe lehet az évtizedek óta tartó átalakulás eredménye.

Az elmúlt években Marx újra divatba jött. Mi áll a reneszánsz hátterében? A kommunizmus borzalmait nem ismerő fiatal nemzedékek romantikus forradalmi hevülete? Vagy inkább az, hogy a gazdasági válság igazolta a német filozófust?

A szocialista Hollande elnök kampányában még azt ígérte, hogy megvédi a Franciaországban tartózkodó kelet-európai cigányokat a kitoloncolástól. Nem így történt, s a baloldal nem tiltakozik, mondván, hogy a romák felzárkóztatása hazájuk illetve az EU dolga lenne.