Rohamosan apad a hagyományos tömegpártok taglétszáma a fejlett világ demokráciáiban. A folyamat azonban nem feltétlenül vezet a nagy pártok elgyengüléséhez: könnyebb irányítás, demokratikusabb belső szelekció és a tagság növekvő szerepe lehet az évtizedek óta tartó átalakulás eredménye.

Az elmúlt években Marx újra divatba jött. Mi áll a reneszánsz hátterében? A kommunizmus borzalmait nem ismerő fiatal nemzedékek romantikus forradalmi hevülete? Vagy inkább az, hogy a gazdasági válság igazolta a német filozófust?

A szocialista Hollande elnök kampányában még azt ígérte, hogy megvédi a Franciaországban tartózkodó kelet-európai cigányokat a kitoloncolástól. Nem így történt, s a baloldal nem tiltakozik, mondván, hogy a romák felzárkóztatása hazájuk illetve az EU dolga lenne.

Az elmaradott és konzervatív országok iszlám hívői az internet és a mobiltelefon segítségével kapcsolatba léphetnek felvilágosultabb vallási vezetőkkel. Az optimisták szerint küszöbön az iszlám reformáció.

A bukott államokat a harmadik világ országai között szokás keresni. Pedig ha más mutatókat használnának, kiderülne, hogy a fejlett és demokratikusnak tartott államok is gyakran kudarcot vallanak – állítja az amerikai külpolitikai elemző.

A kötelező előzetes feliratkozás miatt Massachusetts szenátorjelöltjei máris teljes gőzzel kampányolnak a novemberi választásra. A jobboldali jelölt azzal vádolja a baloldalt, hogy közpénzből agitálja regisztrációra a többnyire balra húzó, segélyből élőket.

A közösségi oldalak elterjedésével a fiatalok egyre könnyebben avatják be ismerőseiket a magánügyeikbe. Nemcsak az interneten, hanem a valódi életben is. Nemcsak barátaikat, hanem tanáraikat is, akik nehezen birkóznak meg a kéretlen intimitással.

A brit csapat olimpiai sikereit másfél évtizedes állami koordináció és finanszírozás alapozta meg. Ugyanerre lenne szükség a gazdaságban is, de a túlzottan piacpárti vezetők ezt nem képesek belátni.

Kell-e a kelet-európai államoknak önvizsgálatot tartaniuk a holokauszt ügyében? Elfogadható-e az ítélkezésmentes történelemszemlélet, vagy már ez is a holokauszt relativizálását jelenti? Történészek vitája a kelet-európai holokauszt értelmezéséről.

Mi a közös a hírekben és a szexfilmekben? Az, hogy az internetnek köszönhetően mindkettő bőséges mennyiségben ingyen hozzáférhető. A pornófilm-készítők ezért most a napilapok módszerével próbálnak túlélni.

A republikánus elnökjelölt sértő megjegyzést tett a palesztinokra, de a liberális kommentátor szerint igazi célpontja az ellenfele volt, Barack Obama.

Az új, baloldali francia elnök, elődjével ellentétben, kerülni igyekszik az ideológiai-történelmi konfliktusokat. Mégsem sikerül neki, pedig eddig csak kétszer tévedt a történelem területére. Ráadásul újabb csapdák várnak rá.

Az olasz politikai vezetés mindenekelőtt a CDS-felárat nézi. Ha az államkötvények kamata megugrik, azonnal kész a legbátrabb reformokra is. Mindjárt meggondolja azonban magát, ha enyhül a szorítás.

A kommunitárius filozófus konzervatív és a baloldali érvek segítségével száll szembe a piac mindenhatóságával. Kritikusai szerint azonban figyelmen kívül hagyja, hogy a piaci szemlélet egyáltalán nem ellentétes a morállal.

Hollandiában a kelet-európaiak veszik át a muszlimok helyét, és válnak egyre inkább a szélsőjobboldal céltáblájává. A dolog pikantériája, hogy a kelet-európaiakat nem teljesen alaptalanul intoleránsnak bélyegző jobboldali populisták maguk is rendkívül előítéletesek.

Az internet öl, butít, hizlal, magányossá tesz és nyomorba dönt – riogatnak a kultúrkritikusok. A német publicista szerint az értelmiség az alaptalan és ésszerűtlen, ám gyakran tudományos kutatásként tálalt jeremiádákkal akarja erősíteni legitimitását.

Coubertin bárót nem a népek közötti barátság nemes eszméje, hanem a német katonai erőfölény ledolgozásának vágya vezette el az olimpiai játékok újraélesztéséhez. Mintának pedig egy angol városka disznókergetéssel színesített vetélkedőit használta.

Olaszországban – és Brüsszelben is – mindenki attól retteg, mi lesz, ha ismét a népakarat érvényesül Rómában, és választott kormány váltja fel a mai szakértői kabinetet. Hát ekkora bajban van a demokrácia?

Hála az internetnek, az amerikai Legfelsőbb Bíróság bírái egy ültő helyükben is folytathatnak kutatást véleményük alátámasztására. Az eredmény: mélyülő ideológiai megosztottság a testületben és téves információkra alapozott bírói vélemények.

Barack Obama és Mitt Romney egymást vádolja az amerikai állások kiszervezésével. Az elnökválasztási kampányban mindkét fél elhallgatja, hogy egyes állások külföldre telepítéséből számos előnye származik az amerikai gazdaságnak és az amerikai polgároknak.