Két bioetika oktató egy tekintélyes tudományos folyóiratban amellett érvel, hogy az abortuszt ki kellene terjeszteni a születés utáni időszakra is, lehetővé téve ezzel az újszülöttek elpusztítását. Ahogy várni lehetett, a felvetés óriási vihart kavart.

A republikánus elnökjelölt-aspiránsok előszeretettel okolják a liberálisokat Amerika morális válságáért. Pedig korántsem egyértelmű, hogy hanyatlóban van az erkölcs. Ha mégis, akkor az leginkább a közmorált érinti, és a jobboldalnak tudható be – vetik ellen a liberálisok.

A kutató szerint Németországban sokkal rosszabb Izrael megítélése, mint korábban, és a Nobel-díjas Günter Grass Izrael-ellenes verse ezt a változást fejezi ki.

A politikai inkorrektség konzervatív bajnoka régi szokásához híven ismét ikonoklaszta elmélettel rukkol elő. A szegények leszakadását a család, a vallás és a munkakultúra pusztulásával magyarázza. A fő felelősnek azonban a társadalmi elitet és a jóléti államot tekinti.

Befolyásos demokrata párti gondolkodók ma is azt állítják, hogy Amerikának akár fegyverrel is kötelessége exportálni a demokráciát. Az amerikai katonapolitikát bíráló neves közíró szerint nem tanultak a múltból.

A brit kormánykoalíció a bevándorlás-ellenes közhangulatot meglovagolva ígéretet tett rá, hogy jelentősen csökkenti az országban letelepedni vágyó migránsok számát. Pedig a statisztikák szerint a gazdaságnak szüksége lenne az újonnan érkezettekre.

A neves keresztény teológus kötetnyi tanulmányt írt arról, hogy Jézus tanítását szó szerint kell venni, és szeretetet kell a gonosszal szembeszegezni, nem fegyvert. Bírálója szerint ez a szabadság pusztulását eredményezné.

A hatékony és sikeres társadalmak fenntartásához elengedhetetlen, hogy a polgárok külső kényszerítés nélkül is betartsák a törvényeket és az íratlan szabályokat. A kormány ebben sokat segíthet játékos ösztönzők bevezetésével.

A nemzetek meghaladásának ideológiája zátonyra futott a pénzügyi válságban. A konzervatív liberális politológus szerint a nemzetek feletti politika az erős nemzetek érdekeit képviseli, és a demokratikus döntéshozás csak nemzetállami keretek között valósítható meg.

Az amerikai biológus szerint nemcsak alaptalanok a génkezelt növényekkel szembeni félelmek, hanem kifejezetten károsak is. A génmódosított termények ugyanis kevesebb gombafertőzést tartalmaznak.

Az új ateizmus intoleráns szektává fejlődött, és az agnosztikus brit szerző szerint már ez is bizonyítja, hogy ha a vallás eltűnne, attól nem lenne jobb az emberiség.

A brit pénzügyi közgazdász szerint a közmunka bizonyíthatóan előnyös mind a segélyezett, mind a társadalom számára. Ráadásul tökéletesen összhangba hozható a baloldal politikai programjával.

Vlagyimir Putyin győzelme az autoritárius politika diadalaként értelmezhető. De lehet, hogy tiszavirág életű lesz a sikere, mert a középosztály szembefordul a sajtószabadságot korlátozó, a bíróságok függetlenségét felszámoló korrupt rezsimmel. 

Az izraeli ultraortodoxok előszeretettel hivatkoznak a nők iránti tiszteletre, amikor szigorú öltözködési előírásokat fogalmaznak meg velük szemben. Az amerikai rabbi szerint viszont az ultraortodox szemlélet alacsonyítja szexuális tárggyá a nőket.

Lehet, hogy egyszer majd lesz nemzetközi társadalom és nemzetközi kormányzás, de pillanatnyilag csak a nemzetállamra hagyatkozhatunk a politikai, a társadalmi és a gazdasági problémák megoldásában.

Hála a technikai forradalomnak, szinte korlátlan mennyiségben áll a tudósok rendelkezésére mindenféle adat. A számítógép segítségével ráadásul egyre könnyebb tudományos modelleket felállítani. Olyannyira, hogy már a tudósok sem értik az összefüggéseket.

A politikai vezetők megrökönyödéssel, az értelmiségiek elégedetten fogadták, hogy a francia Alkotmánytanács eltörölte azt a vadonatúj törvényt, amely büntetni rendeli az örmény holokauszt tagadását. A náci népirtás tagadása továbbra is büntethető.

Az európai vezetők általában magukénak érzik az Uniót és az eurót, de tekintettel kell lenniük választóikra, akik pedig egyre kevésbé szenvedhetik a válság elhárítása érdekében hozandó áldozatokat.

Egyre divatosabbak a kiberháború súlyos következményeivel kapcsolatos aggodalmak. Politikusok és biztonsági szakértők tucatjai állítják, hogy országok bénulhatnak meg a számítógépes hálózatok elleni támadás esetén. De tényleg szőnyegbombázással egyenértékű a bankok szervereinek néhány órás leállása?

Spanyolországban erőszakos megmozdulásokat váltott ki a jobboldali kormány takarékossági programja. A baloldali sajtó hevesen támadja a rendőrséget. Az olasz miniszterelnök a gazdagokra is lesújt: ez lenne a megoldás?