Az orvostudomány fejlődésének és a jólétnek köszönhetően a gazdag országok polgárai egyre tovább élnek. Nem világos azonban, hogy miből képesek eltartani az idős emberek növekvő táborát.

A huszadik század az értelmiség százada volt, állapította meg halálos ágyán Tony Judt, aki élete utolsó évtizedében szembeszállt az uralkodó értelmiségi mítoszokkal. Liberális barátait elvesztette, de így válhatott eredeti gondolkodóvá.

A baloldali filozófus szerint a demagógia évtizedei szétforgácsolták a társadalmat, egymásra nem is figyelő ellenséges táborokra osztották a közéletet, márpedig ha ez így marad, a mai fiatalokra sivár jövő vár.

A filozofikus hajlamokkal megáldott bankár szerint az informatikai forradalom nemcsak a munka világát, de a fogyasztási szokásokat is gyökeresen átalakítja. A szabadidőhöz és a fogyasztáshoz kötődő státuszszimbólumok helyett egyre inkább maga a munka lesz a gazdagság mércéje.

A jobb- és a baloldal egyaránt a középosztály felemelését tartja a legfontosabb céljának, holott a középosztályhoz tartozó polgárok életszínvonala lassan, de emelkedik. A középosztály-barát intézkedések azonban tovább rontják az igazán rászorulók kilátásait.

A konzervatív filozófus örömmel állapítja meg, hogy az evolúciós biológiával korántsem csupán a jobboldali vallási fundamentalisták állnak hadilábon, hanem a politikai korrektség védelmezői is. De azt ő is fontosnak tartja, hogy az emberi személyiség nem puszta biológia.

Az egyetemeken fékezhetetlenül terjed a plágium. A kísértés túl nagy, hiszen a dolgozatok jelentős részét el sem olvassa senki. De az egyetem ebbe sohasem nyugodhat bele, különben végleg oda a becsülete.

A franciaországi elnökválasztás évében Sarkozy elnök húsba vágó reformokat tervez, François Hollande, a szocialisták jelöltje pedig a szociális vívmányok védelmét ígéri. A konzervatív elemző szerint ezzel a baloldal a maradiságot választotta.

A közgazdaságtan egyik bevett tézise szerint a természeti kincsek és erőforrások rossz hatással vannak a demokráciára. Két fiatal kutató szerint ennél bonyolultabb a helyzet: az erős demokráciákat nem gyengítik a természeti kincsek.

Az elmúlt években számos olyan tanulmány született, amely arra hívta fel a figyelmet, hogy az internet és a közösségi oldalak elősegítik a világnézeti gettók kialakulását. Egy friss kutatás szerint alaptalanok az aggodalmak.

Korántsem biztos, hogy a szankciók hatására Irán leállítja atomprogramját, viszont a büntetőintézkedések és a rájuk adandó válaszok kölcsönhatása akár még háborúba is sodorhatja a feleket, pedig ezt egyikük sem szeretné.

A fejlett államok előszeretettel prédikálnak a demokratikus értékekről és a korrupció felszámolásának szükségességéről a fejlődő országoknak. Miközben eltűrik, hogy a harmadik világ diktátorai és oligarchái zavartalanul élhessenek – Nyugaton.

Az internet terjedésével tovább erősödött a világnyelvek, és mindenekelőtt az angol nyelv dominanciája. Számos jel mutat azonban arra, hogy a digitális technológia fejlődése a kihalásra ítélt nyelvek megmentésére is lehetőséget teremt.

A politikai sikert sokan a karizmatikus személyiségjegyek egyenes következményének tekintik. A harvardi politológus szerint azonban a karizma inkább csak a választók vágyainak kivetülése, és az elhúzódó válság nem kedvez a karizmatikusnak hitt politikusoknak.

A francia jóléti rendszer fenntarthatatlan. Akadályozza a gazdasági növekedést és az állam is belerokkan. Ezt mindenki pontosan tudja, az elnökválasztás évében azonban a bal- és a jobboldal képtelen megállapodni arról, mi a teendő.

Az ember mindig is képes volt hazudni, olykor a hazugság egyenesen a legjobb megoldás, de régen alapvetően az igazmondás volt a fő szabály. Ma már nem így van. Akkor viszont hová lesz a társadalmi együttéléshez oly nélkülözhetetlen bizalom?

A technokraták nem vehetik át a politikusok szerepét, pedig manapság mintha ez lenne a divat. Az ugyanis biztos, hogy a háború után létrejött nyugati demokrácia-modell fazonigazításra szorul.

Hiába büntetik az örömlányok klienseit, a test adásvétele nem szűnik meg, csak nem lesz szem előtt – írja a török szociológusnő a prostitúció igénybevélének franciaországi kriminalizálása kapcsán.

Ahogy a technika fejlődésével egyre könnyebbé válik a szerzői jog által védett szellemi alkotások összehasonlítása, úgy szaporodnak a plágium-botrányok. A jogtalan átvétel megállapítása sokszor még így is nehéz. A tudományos életben azonban világosak és nagyon szigorúak a szabályok.

Téves az az elterjedt nézet, hogy Putyin a szovjet rendszert restaurálja Oroszországban, s még az sem igaz, hogy erős központi hatalmat épített volna ki. A régi rendszer egymással rivalizáló túlélői éppen hogy gyenge államot működtetnek.