Amerikában alig csökken a hívők száma, ám a hitvilág jelentősen átalakult az elmúlt évtizedekben. Az amerikai hívők egyre inkább előtérbe helyezik politikai nézeteiket, és ha kell, politikai meggyőződésüket követve felekezetet váltanak.

Nagy divat a neoliberalizmus ellen védelmezni a lakosságot, pedig a neoliberalizmus csak egy-két országban került közel a kormányzáshoz, ott is átmenetileg. A libertárius szerző szerint a jólétet nem a liberálisok, hanem az ortodox környezetvédők veszélyeztetik.

Az egykori üldözöttek, a későbbi rendszerváltók korrupt rendszert hoztak létre Dél-Afrikában. A három könyvet ismertető dél-afrikai szerző sötét képet fest a dél-afrikai állapotokról.

A társadalomtudományokat egyre inkább meghódítja a kvantitatív elemzés. Ma már jóformán csak a statisztikai módszerek felhasználása számíthat akadémiai elismerésre. A tudomány egyre távolabb kerül a gyakorlati politikától, és ez által egyre irrelevánsabbá válik.

A terrorista támadások matematikailag előre jelezhetők. Pontos helyük és idejük sajnos nem, de gyakoriságuk nagyjából előre tudható. A matematikai képlet kész, és az események igazolják – állítja a társadalomtudomány területére kalandozó fizikus.

A politikai hazugság olykor elkerülhetetlen, de ha elharapózik, akkor a választók csalódottságukban tekintélyelvű vezetők mögé állhatnak. Kivált törékeny demokráciákban.

Azt gondoljuk magunkról, hogy hallgatunk a józan szóra, de ez csak akkor igaz, ha az a józan szó nem ütközik előítéleteinkkel. Egyébként érzelmekkel többre lehet menni nálunk, mint tényekkel.

A fukusimai katasztrófa nyomán ismét felerősödtek az atomenergiával kapcsolatos félelmek. De vajon az atomreaktorok bezárása nyomán az emberiség hajlandó-e életmódot váltani az energiatakarékosság érdekében? Ha igen, mi lesz az utcára kerülő munkásokkal?

Hatékonyabb, igazságosabb és olcsóbb lenne a büntetőjog, ha az igazságszolgáltatás nem egyenszabályok szerint ítélné el a bűncselekmények elkövetőit, hanem biológiai adottságaik alapján személyre szabott ítéletet szabna ki rájuk.

Az internet elterjedése felgyorsította a komoly napilapok és magazinok térvesztését. Cikkek sokasága elemzi a bulvárhírek társadalmi ártalmait. Az amerikai publicista szerint azonban a szenzációhajhászás is hasznos politikai eszköz.

A háború kapcsán általában a pusztítás és egyéb borzalmak jutnak az eszünkbe. Az amerikai politológus szerint azonban a hadviselésnek van jó oldala is: elősegíti a jogegyenlőség megteremtését és a diszkrimináció felszámolását.

A sikerszerző nagy vihart aratott, amiért leleplező könyvet írt a nácikkal kollaboráló nagyapjáról. Szerinte a franciák többségének van olyan felmenője, aki kollaborált, és hetven év elteltével ideje lenne feltárni az igazságot.

Büntetendő-e gyermekpornográfia terjesztése miatt az a kiskorú, aki saját meztelen képeit elküldi SMS-ben? És mit érdemel az a tinédzser, aki barátnője pucér fotóit másoknak továbbítja?

A gyűlöletre építő szervezkedések nem pusztán ártalmatlan véleménycsoportok. Egy amerikai kutatás kimutatta, hogy ahol fajgyűlölő csoportok alakulnak, ott nő a gyűlöletbűntettek valószínűsége.

Fukuyama a történelem végéről írt tézisével vált egy csapásra világhírűvé. Két évtizeddel a tudományos bestseller megjelenése után most a politikai rend törzsfejlődését vizsgálja szociobiológiai alapon. A gyors politikai átmenetek sikerével kapcsolatban ma már óvatosabb.

Hogyan lehetséges, hogy híres emberek, egyebek között politikusok rezzenetlen arccal képesek égbekiáltó valótlanságokat állítani? Pszichológusok szerint egyszerű a megoldás: tényleg elhiszik, amit mondanak.

Az ellenzék és a kormányoldal sikeresen kérdőjelezi meg egymás létjogosultságát: az olasz politikai osztályt a polgárok megvetése övezi. A bíróságok és a kormány között háború dúl. Pedig a demokrácia működéséhez legalább néhány elv körül konszenzusra lenne szükség.

Ritkaságszámba menő civilizáció-váltás korát éljük. Az új nemzedék másképp él, másképp gondolkodik, és elődei nem képesek megérteni a változást. Ez részben a filozófusok mulasztása, akik igazi hivatásuk helyett túl sokat foglalkoznak politikával.

Az oktatás egyre inkább teljesítményközpontúvá válik. A verseny már az alsó tagozatban elkezdődik, így a gyerekeknek kevés idejük marad játszani. Ez azonban veszélyezteti a kognitív képességek fejlődését.

A közel-keleti forradalmak váratlanul érték a világ politikusait és elemzőit. Többségük még utólag is az elmaradottsággal magyarázza a felkeléseket – tévesen. Valójában egy régi tétel igazolódott be: a társadalmi fejlődést előbb-utóbb demokratizáció követi.