Steve Jobsról, az Apple október elején elhunyt alapítójáról köztudomású, hogy kimaradt az egyetemről, és a közelébe sem került annak, hogy diplomát szerezzen. Az amerikai oktatáspszichológus szerint ez nem véletlen.

Olaszországnak az Európai Központi Bank diktálja, mit kell tennie. Másképp sajnos nem megy, mert sem a politikusok, sem a civil társadalom, sem a polgárok nem készek a szükséges változásokra.

A globalizáció eredményeképpen a világ nagyvárosaiban egyre nagyobb az egyenlőtlenség. A gazdasági válság és a növekvő munkanélküliség hatására félő, hogy előbb-utóbb súlyos konfliktusokat okozhat a szegények és a gazdagok közötti szakadék.

A fejlett országok jelentős része megszorításokkal igyekszik lehetőséget teremteni a gazdasági növekedéshez. Az IMF kutatói óvnak attól, hogy ez a politika az egyenlőtlenséget növelje, mert az aláásná a hosszú távú növekedést.

Dél-Koreában nagy hagyománya van a feljelentők jutalmazásának. A gazdasági válság hatására egyre többen próbálnak megélni a szabálysértők leleplezéséből.

Végeérhetetlen vita zajlik arról, hogy felszabadít-e az internet, vagy beszűkíti gondolkodásunkat, s ezzel veszélyezteti a demokráciát. Egy washingtoni politológus szerint inkább az utóbbi, de a régebbi médiumok is beszűkítették, a demokrácia mégis fennmaradt.

Attól, hogy valaki érdekes történeteket tud papírra vetni, még nem kell azt hinnie, hogy másoknál jobban kiigazodik az emberiség dolgaiban.  A Spiegel vehemens támadása Günter Grass Nobel-díjas német író ellen.

A gonoszt nem feltétlenül nagy globális ideológiák ihletik, hanem többnyire helyi és konkrét törekvések – figyelmeztet az amerikai kutató. Ha felismerjük valódi mozgatórugóit, eredményesebben küzdhetünk ellene.

Neves olasz kommentátorok úgy látják, hogy a második világháború utáni nyugati fejlődési modell ma már működésképtelen, de új nincs helyette. A kormány félszívvel hoz kényszerű intézkedéseket, és a politikai elit alapvető elveket kezd feláldozni.

A számítógép elterjedésével egyre inkább visszaszorul a kézírás. Sok helyen már az iskolában sem oktatják. A kézírás védelmezői múlt századi áltudományos aggodalmakat elevenítenek fel.

A mai válságos időkben sokan vélik úgy, hogy annak vagyunk tanúi, amit Marx előre látott. A tekintélyes brit eszmetörténész azonban csak részben ad igazat Marxnak.

A nemzedékváltás nyomán modernizálódik a francia szélsőjobboldal pártja, de két baloldali szerző szerint főleg szavakban. Ők is elismerik azonban, hogy a változás ellentéteket szült a szélsőjobboldal soraiban.

Ahogyan korábban a televízió nem gyengítette a szocialista egypártrendszert, úgy az internetes információszabadság sem ássa alá a diktatúrát – állítja provokatív tanulmányában a fiatal politológus.

Normális időkben a depresszióval és egyéb pszichés gondokkal küzdő politikusok ártalmasak. Válság esetén azonban rájuk van szükség – állítja az amerikai pszichiáter. Ők ugyanis együttérzőbbek, éleslátóbbak és eltökéltebbek.

Putyin rezsimjét sokan a szovjet típusú diktatúra restaurált változatának tekintik. Az orosz közgazdászprofesszor szerint erről ugyan nincs szó, a helyzet azonban korántsem bíztató. A formális demokrácia talaján hűbéri viszonyok alakultak ki.

Sokan társadalmi szempontból haszontalannak ítélik a bölcsésztudományokat, különösen a filozófiát. Pedig Amerikában egyre népszerűbb a filozófia klasszikusainak terapeutikus felhasználása.

Minden ellenkező híreszteléssel szemben, a háború kezd kimenni a divatból. A veterán amerikai békekutató sorra cáfolja a háború legyőzhetetlenségéről szóló közhelyeket.

Egy japán–amerikai kutató nyomán immár egész történész iskola állítja, hogy Japán nem a hirosimai és a nagaszaki atomtámadás hatására kapitulált 1945 augusztusában, hanem azért, mert a Szovjetunió is belépett a távol-keleti háborúba.

A Biblia és a tudomány összeegyeztetésén munkálkodó protestáns kutatók azt javasolják, hogy a kereszténység tekintse afféle metaforának, ami a Teremtés Könyvében olvasható. Ellenfeleik szerint ez már a kereszténység lényegét ingatná meg.

Az amerikai és az európai gazdaságok újabb megtorpanása és a recessziós félelmek nyomán egyre több közgazdász javasolja az adósságcsökkentés radikális módját. Ami a javaslatokban közös, az a hitelezők felelősségvállalása a bedőlt kölcsönkért.