Ma már a művelt közönség sem igen olvas művészetkritikát. Az internet volna a bűnös? Vagy az elit általános tekintélyvesztése? Öt kritikus – öt válasz.

Baloldali értelmiségiek is helytelenítik, hogy a francia kulturális miniszter törölte az idei hivatalos évfordulónaptárból Louis-Ferdinand Céline halálának ötvenedik évfordulóját. Mégiscsak az egyik legnagyobb francia íróról van szó.

A brit miniszterelnök károsnak nevezi a szerinte túlzottan toleráns multikulturális politikát, és a liberális értékek nevében a brit kollektív identitás megerősítését javasolja. A baloldal szerint ezzel csak a rasszista szélsőjobb malmára hajtja a vizet.

A globális kozmopoliták osztálya egyre népesebb. Tagjai határokon keresztül is jól értik egymás szavát, ám a helyi közösséghez fűződő kapcsolatuk laza.

Régóta tudjuk: a boldogság relatív. Elégedettségünket nagyban meghatározza, hogy ismerőseink életéhez képest milyennek ítéljük a magunkét. Amerikai pszichológusok szerint ismerőseink boldogságot sugárzó közösségi oldalai depresszióssá tehetnek.

Irán kétarcú ország. Az ősi perzsa kultúra és az arab eredetű iszlám egyaránt áthatja. A mai papi rezsim az előbbi rovására favorizálja az utóbbit, vagyis szembehelyezkedik a nép önképével, ami végső soron a bukását okozza majd.

Tunéziában hamarosan a demokrácia paradoxonja mutatkozhat meg. Demokratikus mozgalom antidemokratikus erőt juttathat hatalomra. Ráadásul forrong a fél Közel-Kelet, és ma még senki sem tudhatja, hová vezet a regionális bizonytalanság.

Mindenki Berlusconit szidja, pedig az országot kellene, amiért háromszor is miniszterelnökké választotta. A baloldali újságíró történelmi okokra vezeti vissza, hogy Olaszország éretlen a demokráciára.

A hidegháború végét sokan a liberális demokrácia végső győzelmeként értékelték. Sajnos az amerikai elnökök is elhitték ezt, és mindent elkövettek a demokrácia terjesztése érdekében. Az Egyesült Államok most a geopolitikai idealizmus levét issza.

Jobb- és baloldal évtizedek óta nem jut egyetértésre a szegények felzárkóztatásának és integrációjának mikéntjéről. A latin-amerikai országok a meddő ideológiai vita helyett a gyakorlatra összpontosítanak. Az eredmények őket igazolják.

A televízió és a mobiltelefon után sokan most a számítógéptől és az internettől remélik a szegény országok nyomorának felszámolását. Félő, hogy a várakozások ezúttal is túlzottak. A nyomor felszámolásához a szegények szokásain is változtatni kellene.

Az európaiak nem tudják, félniük kell-e Kínától, vagy éppen Kínába kell helyezniük minden reményüket. Pedig nem ártana eldönteni.

Julij Margolin 1947-ben nyolcszáz oldalon írta le a szovjet munkatáborok világát. Műve akkor nem felelt meg a korszellemnek. A múlt év végén jelent meg először Nyugaton.

A jobboldal a kisebbséget hibáztatja a szegénybűnözésért, a baloldal a többséget. A szociológus szerint mindkét megközelítés hibás. Munkaalkalom kell, és akkor – nagyon lassan – megindulhat a változás.