Az amerikai professzor könyve nem jelenik meg tekintélyes kiadónál, mert múltjában gyarmatosításpárti nézeteket találtak. Ezzel egyidőben a jeles esszéíró úgy fogalmaz, hogy a szellemi életben „a toleránsok zsarnoksága” uralkodik.

A konzervatív szerző védelmébe veszi a civilizált vitát, mondván, hogy anélkül tovább romlik a már így is polgárháborús időket idéző közbeszéd, és működésképtelenné válik a demokrácia. Szintén konzervatív bírálója a baloldali forradalmi mozgalmárok szóhasználatával él: megalkuvással vádolja.

Elemzők egyöntetű véleménye szerint a német újraegyesítés egyértelműen sikertörténet, amelynek a keletnémetek a legnagyobb haszonélvezői. Ők azonban nem így érzik, sőt, sokuk kiábrándult a demokráciából és a piacgazdaságból. A német politológus szerint ez elsősorban az NDK bűne, de a nyugatnémetek lenéző magatartása is hozzájárul.

Ferenc pápa Mindnyájan testvérek című új enciklikája nagy elismerést váltott ki, elsősorban a halálbüntetés ellenzőiből, a bevándorlók támogatóiból és más, többnyire progresszívnek tekintett forrásokból, viszont éles kritikát az egyházfő konzervatív ellenfeleiből.

Az amerikai pszichológus szerint az erőszakba torkolló társadalmi viszályok elburjánzása a társadalmi hierarchia felbomlására vezethető vissza. Úgy véli, hogy az ember a makákóhoz hasonlóan erőszakossá válik, ha nincs világos alá- és fölérendeltség a társadalomban. Odáig azért nem megy, hogy teljhatalmú uralkodó kijelölését szorgalmazza.

Az Egyesült Államok egykor a civil közösségi önszerveződés Mekkája volt. Néhány évtizede azonban az amerikaiak elkezdtek begubózni. Robert Putnam húsz éve kongatta meg a vészharangot, de az elszigetelődés problémája a koronavírus idején különösen időszerű.

A posztmodern gender-elméletek szerint nemcsak a társadalmi nem, hanem a biológiai nem is konstruált fogalom. Konzervatív és régivágású liberális feministák szerint ha így van, akkor valójában nincs is értelme nőkről beszélni, és a női jogok képviseletéről is le kell mondani.

Korábban is sejtettük, de most már kutatások is állítják, hogy a haladó szellemiségű társadalmi mozgalmak, például a Black Lives Matter, kvázi-vallásos élményeket nyújtanak. A Z generáció fiataljai az egyház és a vallás helyett itt találják meg a közösséget és az erkölcsi célokért folytatott közös cselekvés lehetőségét.

A járvány hasonlít a filozófiára, habár ez csak amolyan költői túlzás. Az viszont aligha kétséges, hogy a járvány gondolkozásra késztet, és a filozófia segíthet eligazodni az egzisztenciális kérdésekben.

Yoram Hazony izraeli filozófus szerint a liberális eszmék védtelenek a marxista nézetekkel szemben. Úgy véli, hogy a neomarxista szellemiségű identitáspolitikát csak a konzervatívok és a liberálisok szövetsége győzheti le. Ezzel még bírálója is egyetért, aki amúgy tendenciózusnak és tévesnek tartja Hazony liberalizmus-képét.

A tekintélyes angol filozófus a macskák életszemléletében talál rá a lelki béke receptjére, amelyet a filozófiától hiába remélt. Úgy véli, hogy a macskáktól többet tanulhatunk a jó életről, mint az eszmetörténet nagyjaitól.

Az olasz szerzőt nyugtalanítja, hogy az elmúlt évtizedek nagy felszabadító változásai után mintha ismét terjedne Európában a nők magatartásának szabályozását erőltető obskurantizmus. Példáit elsősorban Franciaországból veszi.

A történelem aktuálpolitikai felhasználását a hivatásos történészek jó része hübrisznek tartja. Csakhogy, ha a szakmabeliek lemondanak a múlt aktualizálásáról, akkor átengedik a terepet az amatőr történelemaktualizálóknak, akik aztán végképp saját politikai céljaikra használják majd a történelmet. 

Valamikor Lenin nevezte újtípusúnak a maga pártját, és száztíz év után az orosz politológus egy hasonlóképp apró pártot nevez reményteljesen újtípusúnak. Igaz, emennek választáson kellene győznie, nem fegyveres hatalomátvétellel.

A globalizáció következtében csökkent a világ egyenlőtlensége. Csakhogy a szegény országok középosztályának felzárkózása közben a fejlett országok középrétegei stagnálnak. Sőt, újabban már a gazdagok sem profitálnak annyit a globális gazdaságból, mint korábban. Ez pedig a globalizáció lassulását vagy visszájára fordulását vetíti előre.

Évek óta nagy divat kritizálni Fukuyamának a liberális demokrácia globális győzelmére vonatkozó jóslatát. Csakhogy az amerikai filozófus a történelem végét tárgyaló műve végén azt is felvázolta, hogy a liberális rend kihívók nélkül aligha maradhat fenn.

A német szociálpszichológus szerint tévedés a vírustagadókat szélsőjobboldaliként azonosítani. A többségük egyelőre még nem az, de ha nem kapnak kielégítő válaszokat, akkor előbb-utóbb azzá válhatnak. 

 Az Alekszej Navalnij elleni merényletért a Nyugat a Kremlt teszi felelőssé, elemzők szerint azonban az eset éppen arra vall, hogy Putyin elnök nem ura mindennek, ami az erőszakszervezetek és a befolyásos érdekcsoportok háza táján történik. 

Már az is politika, hogy helyes-e könnyedén adagolni a hormonkezelést azoknak a serdülőkorúaknak, akik elégedetlenek a biológiai nemükkel és egy másikat szeretnének. A feminista recenzens rávilágít, hogy a kérdést boncolgató könyv be sem kerül a progresszívnek számító nagy lapok látókörébe.

A tekintélyes közösségelvű filozófus szerint a fejlett országok elitje bűnt követ el, amikor lenézi és kizárja a politikából a tanulatlan többséget. Miközben etnikai tekintetben egyre sokszínűbb a politika, a diplomával nem rendelkezők kiszorulnak a hatalom gyakorlásából.