Világszerte egyre népszerűbbek a nagy történelmi elbeszélések, egyebek között Yuval Noah Harari munkái. A svájci publicista szerint az efféle narratívák legfeljebb instant világmagyarázatnak tekinthetők, semmiesetre sem hiteles történelmi elbeszélésnek. Az is kétséges, hogy a spirituális igények kielégítésén túl van-e bármi gyakorlati hasznuk.

Az amerikai történész szerint veszélybe került a liberális világrend, amelyben Amerika a maga képére formálja a világot és az államok nem erőszakkal érvényesítik érdekeiket. Éspedig Trump miatt. Könyvének recenzense úgy látja, hogy maga a liberális elit is felelős a történtekért. A neves stratégiai elemző szerint viszont soha nem is volt liberális világrend.

Az amerikai biztonságpolitikai szakértő digitális Pearl Harbortól tart. Azt javasolja, hogy alkossák meg a genfi egyezmények kiberháborúra vonatkozó megfelelőjét, és dolgozzanak ki átfogó kormányzati kiberbiztonsági stratégiát.

A neokonzervatív publicista megpróbálja ledönteni a második világháborús brit mítoszt. A brit katonák hősiesen harcoltak – ismeri el –, de ettől Nagy-Britannia háborús szerepe sem olyan hősi, sem olyan dicsőséges nem volt, mint ahogy hinni szokás.

A radikális baloldali filozófus a populizmus fegyverét fordítaná a jobboldali populista pártok ellen. Recenzensei szerint lehetséges, hogy a stratégia működne, ám a következményei ijesztők. Félő, hogy a baloldali populizmus semmivel sem lenne demokratikusabb, mint a jobboldali.

Az elitegyetemen végzett brit baloldali publicista élesen bírálja a felsőoktatást. Úgy véli, a magas tandíjak miatt a brit egyetemek inkább üzleti vállalkozások, mint a tudomány fellegvárai. Hozzáteszi, hogy a társadalmi mobilitást és az esélyegyenlőséget pedig szinte egyáltalán nem erősítik.

A tekintélyes közgazdász-házaspár szerint a tíz éve kirobbant gazdasági válságnak fontos tanulságai vannak. Csupa olyan dolog, amelyet már korábban is tudtunk. Ezért a legfontosabb tanulság az, hogy képtelenek vagyunk tanulni a válságokból, így előbb-utóbb újra szembe kell velük néznünk.

Samuel Huntington huszonöt éve publikálta a civilizációk harcára vonatkozó tézisét. Az azóta eltelt időben Huntington jóslata csak kis részben valósult meg. A kulturális harc nemcsak civilizációk között, hanem határaikon belül is zajlik.

A pár tucat leggazdagabb ember egyre gazdagabb lesz, és egyre nagyobb befolyást gyakorol az életünkre. A kór a szigorú pénzügyi szabályok kijátszásával indult, de ami akkor csalás volt, mára mindenütt törvényes gyakorlat.

A #MeToo mozgalom hatására nők tömkelege állt a nyilvánosság elé, élükön celebekkel, és szólalt fel a szexuális visszaélések ellen. Baloldali nőjogi aktivisták szerint azonban a mozgalom középosztálybeli tagjai nem sokat tesznek az igazán kiszolgáltatott nőkért.

Harminc évvel a történelem végére vonatkozó jóslata után Francis Fukuyama az identitáspolitikai mozgalmakban látja a liberális demokráciákra leselkedő legnagyobb veszélyt. Régi vágású liberális konzervatív recenzense szerint ez a világmagyarázat semmivel sem kevésbé leegyszerűsítő, mint a korábbi volt.

Egyre több nő indul a választásokon, és egyre gyakrabban kampányolnak női mivoltukkal. Csakhogy ezzel kétséget ébresztenek jelöltségük jogossága iránt, hiszen a megválasztott politikusnak az adott terület egész lakossága érdekében kell tevékenykednie.

Az elmúlt évek politikai átalakulását sok elemző az elitekkel szembeni populista lázadással magyarázza. Thomas Piketty sztárközgazdász szerint nem ez a helyzet. Nem a nép képviselői állnak szemben az elitekkel, hanem két jól elkülöníthető elitcsoport harcol a hatalomért. A nép így is, úgy is alárendelt marad.

A nacionalizmus rossz nevet szerzett magának a két világháborúban, a következő évtizedek globalizmusa viszont gazdasági és demográfiai válságba jutott. Az izraeli szerző és amerikai recenzense szerint a megoldás a fennmaradást szolgáló, de az expanzionizmust elutasító új nacionalizmus. 

Az elmúlt években csökken a bölcsészképzés népszerűsége, mert a diákok jobb megélhetést remélnek a praktikusabb képzésektől. A bölcsészprofesszoriátus ezt súlyos tévedésnek tartja, és adatokkal támasztja alá álláspontját.

A feltörekvő techszektort egykor a libertárius, sőt anarchokapitalista eszmeiség jellemezte. Mindez azonban a múlté, a Szilícium-völgy ma jórészt baloldali. Amióta gazdasági szempontból meghatározóvá vált, nem ellensége a jóléti államnak sem. Persze az állami gondoskodás programját csak addig támogatja, amíg nem ellentétes saját piaci érdekeivel.

A tömeges migrációról szóló vitában mindkét fél egyre szélsőségesebben gondolkodik. Az egyik oldal már-már minden színes bőrű bevándorlót veszedelmesnek tekint, a másik viszont azt képzeli, hogy minél több a bevándorló, annál jobb. Ebből nehezen születhet jó megoldás.

A szélsőjobboldalinak ítélt online álhírgyárak cenzúrája súlyos következményekkel jár – figyelmeztet az amerikai jogászprofesszor. A közösségi oldalak üzemeltetőinek önkényes és politikailag motivált tiltó tevékenysége tovább növelheti a médiával kapcsolatos bizalmatlanságot.

Az ember együttérző de egyben erőszakos teremtmény. E kettő együtt kellett a fennmaradáshoz. Befelé együttérzés, kifelé erőszak. A végletesen gonosz cselekedeteket azonban ez nem magyarázza. A neves eszmetörténész az idegtudományokban keres magyarázatot gonosz cselekedeteinkre.

A genovai autópályahíd katasztrófája nem volt véletlen. Nemcsak abban az értelemben, hogy jól meghatározható műszaki oka volt, hanem azért sem, mert a liberális demokrácia és a sajátos olasz társadalmi struktúra találkozása végletesen meggyengítette az államot.