A filozófusok évszázadok óta keresik a választ az emberi természet egyik nagy rejtélyére: hogy egyszerre ott van bennünk az erőszakra való hajlam és az együttműködés képessége. Lehet, hogy a választ a bonobó majmokat tanulmányozó etológus találta meg.

A brit politológus szerint a migráció okozta gyors kulturális változások keltette pánik miatt nő a bevándorlásellenesség. Kritikusa szerint a megközelítés leegyszerűsítő: a kevésbé képzettek a bevándorlás gazdasági következményei miatt is joggal aggódnak.

 A francia elnök szerint meg kellene akadályozni, hogy az interneten névtelenül lehessen véleményt mondani. A sárgamellényesek lázongása ugyanis névtelen internetes bejegyzések útján terjedt. Az internet-szakíró a szabadság súlyos korlátozásának tekintené az efféle tilalmat.

Régóta tudjuk, hogy csak akkor fékezhetjük meg az álhírek és az egyoldalú vélemények terjedését, ha nem zárkózunk ideológiai gettóba. Most már tudományos bizonyítékunk is van rá. Már csak az a kérdés, hogyan tegyünk erőszakot magunkon, hogyan kényszerítsük magukat a nem tetsző vélemények meghallgatására.

Miközben a statisztikák szerint a világ békésebb és kevesebb a szenvedés mint korábban, az emberek egyre jobban aggódnak. A félelem és a szorongás a hétköznapjaink részévé vált, ami megmérgezi a normális együttélést, és a zsarnoki politikának kedvez.

Franciaország eddig azt gondolta, ítélkezzen csak az Iszlám Állam francia fegyveresei fölött Irak és Szíria. Most azt tervezi, hogy hazatelepíti őket. Mert mindenekelőtt mégiscsak franciák. Csakhogy van, aki elsősorban terroristának tartja őket.

Nem elég, hogy terjednek az álhírek, a mesterséges intelligencia is egyre kifinomultabb. Mi lesz, ha az interneten írásban társalgó robotprogramok képesek lesznek érdemi párbeszédre? Vajon őket is megilleti majd a szólásszabadság? Akkor is, ha ez a demokratikus nyilvánosságot veszélyezteti?

A neves amerikai liberális agytröszt szerzője szerint a liberálisoknak vissza kell térniük a 19. századi gyökereikhez. Ahelyett, hogy a népet akarnák az elit képére formálni, szembe kell szállniuk az előjogokat élvezők osztályával. A szintén liberális eszmetörténész szerint nem árt, ha közben kidolgoznak a közjóra vonatkozó világos elképzelést is.

A poliamórikus kapcsolatban, vagyis többekkel együtt élő melegjogi aktivista kirekesztéssel, megalkuvással és a neoliberális kapitalizmus kiszolgálásával vádolja a melegházasság mellett kampányoló LMBT mozgalmat.

A progresszív európai elit kiemelkedő képviselői kiáltványban foglaltak állást az európai hazafiság mellett, és mély megvetéssel nyilatkoztak azokról, akik a populizmus és a nacionalizmus hatása alá kerültek. Az olasz elemző szerint a fensőbbséges magatartás helyett elemezni kellene a helyzetet.

A tiltakozók nagyrésze baloldali, ám a szélsőjobboldali politikusokkal is szimpatizál. De vajon együttműködhet-e a kormánybuktatásról álmodozó baloldal a radikális jobboldallal? Sárgamellényes dilemmák Franciaországból.

Ma már nem pusztán hamis híreket lehet terjeszteni, hanem hamis videókat is, amelyek szakasztott olyanok, mint az eredeti. Egy-egy ilyen tönkre teheti egy ember életét, esetleg megbuktathat vagy hatalmon tarthat egy kormányt. Van ellenszer, de annak is súlyos mellékhatásai vannak.

A filozófus lételeme az ellentmondás és a kákán is csomót kereső fogalmi elemzés. Nem csoda hát, ha sokan szociopatának, de legalábbis pökhendi trollnak nézik. A problémával szembesülő fiatal amerikai filozófus elismeri, hogy van némi igazság a vádakban.

A bevett közgazdaságtani elméletek szerint a jólét és a fejlettség növekedésével csökken a munkával eltöltött idő. Az adatok azonban csak részben igazolják a feltételezést. A munkaórák számának alakulása végső soron kulturális okokra vezethető vissza, állítja a vezető piacpárti gazdasági hetilap.

A konzervatív közösségelvű katolikus politológus szerint a liberalizmus a végnapjait éli, mert kiderült, hogy boldogtalanná teszi az embert. A katolikus folyóiratban bírálói azzal vágnak vissza, hogy a liberalizmus hibái a jóléti állam révén kijavíthatók, őt azonban nem győzik meg.

Amerikában egyre több állam ismeri el emberi személynek a magzatokat. Ha az emberi jogok a születés előtt is megilletik a magzatot, akkor az anyának kötelessége mindent elkövetni a magzat védelmében. Bűncselekményt követ-e el az a terhes nő, aki dohányzik vagy hegymászásra indul? És mi lesz a lombikbébi programokkal?

A liberális demokrácia hívei egy évtizede még biztosra vették, hogy az internetnek hála beköszönt a globális digitális demokrácia kora. Mára a hurráoptimizmusból sötét pesszimizmus lett, és az internetet a demokráciára fenekedő legfőbb veszélynek tartják.

A 21. század médiája sokkal inkább fog hasonlítani a 19. század sajtójához, mint a 20. századihoz, jósolja az amerikai publicista. A pártsajtóvá váló média még kevésbé lesz objektív, ám cserébe legalább szórakoztatóbbá válik.

A tizedik hete tiltakozó francia sárgamellényesek azt követelik, hogy a lakosság szinte mindenről közvetlenül, népszavazás útján dönthessen. Akár a köztársasági elnököt is leválthassa. Macron elnöknek nem tetszik az ötlet, de néhány elemét talán elfogadná.

A közgazdászok is felismerték a genetikában rejlő lehetőséget. A genoökonómia szaktekintélyei a tehetség genetikai összefüggéseit kutatják. Eredményeik súlyos etikai dilemmákat vetnek fel.