Sokan tartanak tőle, hogy az online kapcsolattartás a hús-vér barátságok rovására megy. Az aggodalmak alaptalanok: az internetes közösségi oldalak erősítik a közösségi szellemet. Különösen a fiatalok körében.

A gazdasági válság hatására élesebb harc dúl az egyetemi oktatás értéke körül. A konzervatívok szerint már most is sok a felesleges diplomás. A liberálisok viszont állítják, hogy a társadalomnak hasznos a kiművelt fők számának növelése.

Az euró furcsamód nem a tagállamok kölcsönös bizalmából született, hanem éppen annak köszönheti létét, hogy a britek és a franciák tartottak az egyesülő Németország túlsúlyától.

Amerikában újra napirenden a kérdés: jó-e, ha a pénz diktál az interneten? A fizetős információs sztráda hívei szerint a korlátok eltörlése lökést adhat a technikai fejlődésnek. Ellenfeleik szerint a fizetős prémiumszolgáltatások balkanizálhatják az internetet.

Jobb- és baloldal egyaránt csak a miniszterelnök személyével foglalkozik, az ország súlyos problémáiról viszont nincs semmi mondanivalója. A politikai közélet lezüllésének egyik főbűnöse a sajtó.

Önfegyelmezésről akkor beszélünk, amikor az ember saját magát fékezi meg. Fegyelmeztetésről akkor, amikor valaki más szedi ráncba. Az önfegyelmeztető másvalakit kér fel, hogy tartsa őt féken. Például az államot.

A globális internetes tartalomszolgáltatók központi szervereken tárolják a felhasználók személyes adatait. Egyáltalán nem világos, melyik állam törvényei vonatkoznak rájuk.

Sokan gondolják, hogy az iszlám törvénykezés minden esetben a nők elnyomását szolgálja. Az amerikai jogász arra hívja fel a figyelmet, hogy a nők némi körültekintéssel jogaik és érdekeik védelmére is használhatják az iszlám jogot.

A legújabb kutatások szerint az ember sohasem volt természeti lény, mert a technika tette emberré. Közelebbről a pattintott kőszerszám, a főzés és a gyermekhordó burok.

Németország a 19. században néhány évtized alatt felzárkózott Franciaország és Anglia mellé: elmaradott agrárországból vezető ipari társadalommá vált. A gazdaságtörténész szerint ez elsősorban a szerzői jogok hiányának tudható be.

Két baloldali szerző sorra veszi, miért éppen a katolikus többségű Argentína vezette be Latin-Amerikában elsőként az egyneműek házasságát. Az egyház gyenge mozgósító képessége volt az egyik döntő tényező.

A média újabban bármire képes, nehogy elfogultnak látsszék. A marginális radikális eszmék bemutatása azonban a szélsőségek malmára hajtja a vizet: nyilvánosságot teremt, és ezzel felerősíti az elszigetelt provokációkat.

A nők olcsóbban ihatnak az éjszakai lokálokban – döntött New Yorkban a fellebbviteli bíróság. A férfiak egyenjogúságáért küzdő ügyvéd a Legfelsőbb Bírósághoz fordul. A női jogok szakírója megalázónak tartja, hogy a bárok csaléteknek használják a nőket.

A líbiai elnök Rómában évi ötmilliárd eurót követelt Európától azért, hogy távol tartsa az északra igyekvő afrikai bevándorlók tömegeit. A többség felháborodva fogadta a zsarolást. Pedig az ajánlat kedvező: sőt, az igazi megoldás sokkal drágább lenne.